Tízezer év települései és temetkezései a szolnoki múzeumban

A kiállítást megnyitó Raczky Pál, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára elmondta: a kiállítás alcímében jelzett 10 ezer év a pattintott kőkor végétől a középkor végéig terjedő időszakot fedi le Jász-Nagykun-Szolnok megye területén.

A múzeum épülete

Fotó: Damjanich János Múzeum

Az egyes időszakokra jellemző, vitrinekbe rendezett leletcsoportok, a használati eszközök, a tárgyak általános korszakos áttekintést nyújtanak - mondta a kutató. Raczky Pál példaként említette, hogy a látogatók középkori éremkincseket is láthatnak Tiszagyendáról és Kunmadarasról. Hasonlóan értékes sírmellékleteket mutatnak be a Rákóczifalván nemrég feltárt rézkori temetőből vagy a Nagykörűben napvilágot látott honfoglaló sírok környezetéből. Készült továbbá három lakóépület-rekonstrukció - két őskori és egy avar kori - a teljes ásatási dokumentációt felhasználva - sorolta. Ezek a legapróbb részletekig hiteles modellek teszik az egész kiállítási teret igazán életszerűvé, amire a kiállítás címének első fele, az "Élők Háza" is utal - fűzte hozzá. Elmondta: kimutatható, hogy az újonnan készült edények nyersanyagába sokszor belekeverték az összetört régi cseréptöredékek darabjait, megtartva így a "régi és új corpus közötti kapcsolatot, a folyamatosságot".

Szólt arról is, hogy Szolnok és a Közép-Tisza-vidék régóta áll a hazai és nemzetközi régészeti figyelem középpontjában. Ennek a tudományos érdeklődésnek a kezdete Rómer Flórisnak, a magyar régészet és muzeológia atyjának 1876-os nagy rendezvényére, a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszus idejére tehető.

A Magyar Nemzeti Múzeumban erre az alkalomra rendezett, a Kárpát-medence történetét megjelentető kiállításon két nagy vitrinben először mutatták be Tószeg-Laposhalom őskori településéről frissen feltárt leletanyag legszebb darabjait a húsz országból érkezett érdeklődőknek. A kongresszus résztvevőinek ráadásul 1876 szeptemberben helyszíni látogatást is szerveztek Tószegre - közölte. Ezt a rendezvényt lehet nevezni az első szabadtéri múzeumi kiállításnak és "szakmai demonstrációnak" ebben a Tisza-vidéki régióban - jegyezte meg.

Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a kiállításmegnyitón elmondta: huszonöt-harminc évre készülnek ezek az állandó kiállítások, így évtizedekre meghatározzák az intézmény arculatát. Hozzátette: korszerű, látogatóbarát tárlatot hívtak életre, az installációkkal is ezt a szemléletet követik. A megújulás része, hogy a múzeum földszintjén a bejáratánál ajándékbolt, kávézó, ruhatár létesül.