Világörökséggé válhat a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre - mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián.

Sírok a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben 2017. november 21-én

Fotó: MTI  / Mónus Márton

A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen felidézte: az 1867-es emancipációs törvény, majd a zsidó vallást elismerő 1895-ös jogszabály a zsidóságot is bevonta a korszakra jellemző gyorsütemű társadalmi, gazdasági modernizációba. Ennek köszönthetően csaknem megduplázódott, az 1869-es 550 ezerről 1910-re 930 ezerre emelkedett az izraelita felekezetűek száma - folytatta, hozzátéve, a XX. század diktatúrái tragikus módon akasztották meg ezt a fejlődést.

Latorcai Csaba emlékeztetett, a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed. Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak - sorolta.

A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.

Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás - mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója beszédében elmondta, a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető. A Nöri vezetője emlékeztetett, a temető újra látogatható, az érdeklődők ingyenes idegenvezetés mellett tekinthetik meg a területet.

Haraszti György, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.