Válságoktól a sikeres visszatérésig – milyen kihívások előtt áll ma a vendéglátás?

Pincérblokktól a szoftverig

A nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállításon rendezett konferencia Pincérblokktól a szoftverig című nyitó előadásában a vendéglátóüzletek NTAK-regisztrációjáról és adatszolgáltatásáról esett szó. Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség NTAK-osztályvezetője felidézte, hogy a Nemzeti Turisztikai Szolgáltató Adatközpont 2019-es – elsőként a szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó – bevezetése óta immár 45 ezer szálláshelytől érkeznek azonnali statisztikai adatok az MTÜ-höz.

2023. július elsejétől az adatszolgáltatásra kötelezettek köre kibővült az attrakcióhelyszínekkel és a 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vendéglátóüzletekkel, míg a 12 millió és a 100 millió forint közötti nettó árbevételt produkáló vendéglátóhelyek 2024. január 1-jétől kötelesek az NTAK-adatszolgáltatásra.

A 12 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó szolgáltatók mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de a regisztrációs kötelezettség rájuk is vonatkozik. A vendéglátóüzletek 11 kategóriája közül háromnak, a munkahelyi/közétkeztetés, a rendezvényi étkeztetés és a mozgó vendéglátóhely besorolással rendelkező üzleteknek szintén csak regisztrációs kötelezettségük van, adatokat nem szolgáltatnak. A szakember kiemelte, hogy a regisztráció mindössze néhány percet vesz igénybe, ezt követően a megfelelő – az NTAK-kal kommunikálni képes – szoftverrel automatikus az adatszolgáltatás. Jelenleg mintegy 200 különféle vendéglátóhelyi szoftver érhető el a piacon, ezek közül pillanatnyilag 160 rendelkezik a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiállított NTAK-igazolással. Az MTÜ-nek is van egy ingyenesen elérhető, sokféle pénztárgéppel használható szoftvere, amelyen keresztül minden szükséges adminisztrációs teendő és a napi NTAK-adatszolgáltatás is könnyen és gyorsan teljesíthető – a Vendégem nevű programot a 12 és 50 millió forint árbevétel között teljesítő üzletek használhatják.

Szántó Krisztina elmondta, sokszor elhangzik a kérdés, hogy miért van szükség az adatszolgáltatásra. Először is fontos kiemelni, hogy az NTAK-ban kizárólag turisztikai célú, statisztikai adatgyűjtésről van szó, személyes adatok befogadására a rendszer nem képes. A lényeg, hogy a beérkező statisztikai adatok alapján ágazati megosztásban is láthatóvá és mérhetővé válik egy-egy adott település, turisztikai térség, illetve az egész turisztikai szektor teljesítménye, ami hosszútávon a hatékony, adatvezérelt ágazatirányítást szolgálja.

Az MTÜ osztályvezetője hozzátette: ahogy az NTAK Iránytű segítségével a szálláshely-szolgáltatók már most számos statisztikai adatot lekérdezhetnek, úgy 2024 második felére várhatóan elkészül az a felület is, amelyen keresztül a vendéglátóüzletek férhetnek majd hozzá az NTAK-adatszolgáltatásból származó statisztikai adatokhoz és összehasonlításokhoz.

A vendéglátás aktuális kihívásai álltak a konferencia fókuszában

Fotó: Hungexpo

Vendéglátóhelyek is csatlakozhatnak a DRS visszaváltási rendszerhez

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gyártói felelősségi rendszerek vezetője, Szabó Szilvia az idei évtől érvényes DRS (Deposit Return System) visszaváltási rendszer bevezetéséről és az első hónapok tapasztalatairól tájékoztatott. Elmondta, hogy Európában több mint húsz éve működnek hasonló rendszerek, amelyek az egyszer használatos italospalackok akár 90 százalékát képesek visszagyűjteni.

Szabó Szilvia (MOHU) prezentál

Fotó: MVI

Magyarországon 2024. január 1-jétől lehet visszaváltani a hazánkban forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagolásokat, maximum 3 literes kiszerelésig. A szabály szerint azt a palackot lehet visszaváltani, amiért kifizették az 50 forintos visszaváltási díjat, és amin ott van a visszaváltási logó.

A beszámolóban elhangzott, hogy a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős MOHU az automatás és manuális visszaváltási pontokat az élelmiszer-forgalmazóknál alakítja ki. A nagyobb alapterületű üzletekbe már több mint 2200 visszaváltó automatát telepítettek, és több százat telepítenek még az idén.

Emellett szükséges, hogy az országban kialakuljon egy stabil kézivisszaváltó-rendszer is, amelyhez a MOHU a kisboltok és a HoReCa-szektor szereplőinek csatlakozását várja.

A társaság a SIRHA szakkiállításon bemutatott egy mobil visszaváltó automatával felszerelt járművet is, amelyik kimegy az adott kézivisszaváltó gyűjtőhelyre, begyűjti a palackokat, alumíniumdobozokat, majd egy applikáció segítségével a MOHU szinte azonnal visszatéríti a kereskedőnek a betétdíjat, amit már korábban kifizetett a fogyasztónak. Ez a megoldás a kisboltok mellett a vendéglátóhelyek számára is elérhető, annyi különbséggel, hogy a kézivisszaváltóként működő boltok palackonként 5 forint kezelési díjat kapnak, ami a HoReCa-szektor szereplőinek nem jár. Ennek oka, hogy míg a boltosok a fogyasztóktól visszavett palackokat váltják vissza, addig a vendéglátóhelyek azokat, amelyek a fogyasztóhoz ki sem kerülnek.

Fontos, hogy az új visszaváltási rendszer az egyutas csomagolásokra vonatkozik, a többutas, újratölthető palackokat a megszokott módon kell az üzletekbe – illetve vendéglátóhelyek esetében a nagykereskedőhöz – visszajuttatni. Szabó Szilvia elmondta, az új, nagyobb méretű automaták a többutas palackokat is kezelni tudják, ezeket nem töri össze az automata, hanem csak összegyűjti.

Thai munkaerő a magyar piacon

Miért éppen thaiföldi munkaerő a vendéglátásban? című előadásában Görög Rudolf, a Work & Smile Kft. tulajdonosa osztotta meg tapasztalatait a Thaiföldről Magyarországra irányuló munkaerő-közvetítésről. A szállodavezetői múlttal rendelkező szakember és társai a Covid után jelentkező személyzeti problémák, munkaerőhiány kezelésére hozták létre thai munkaerő-toborzással foglalkozó vállalkozásukat.

Görög Rudolf elmondta, hogy a munkavállalók közvetítésével teljes körű szolgáltatást nyújtanak a hazai szállodáknak, éttermeknek és rendezvényszervező vállalkozásoknak, az előszűrések mellett a konzultációtól a munkavállalási engedélyezés folyamatán keresztül a munkába állásig támogatják partnercégeiket. A beilleszkedés segítése mellett utókövetést és garanciát is vállalnak az általuk kiközvetített munkaerőre.

A duális képzésben való részvétel megkönnyíti a szakember-utánpótlást

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakképzési tevékenységéről és a duális képzésbe való bekapcsolódás előnyeiről Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője tájékoztatta a résztvevőket.

Köztudott, hogy 2020/2021-től megújult a szakképzési rendszer, amely a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve előtérbe helyezi a gyakorlatorientált szakmai oktatást. A tanulók az ágazati alapvizsga sikeres teljesítése után vesznek részt a duális képzésben, ahol külső helyszínen, vállalatoknál, valós piaci körülmények között sajátíthatják el az adott szakmát, miközben tanulóként munkabért kapnak.

Varga Zoltán (BKIK) a duális képzésbe való bekapcsolódás előnyeiről beszélt

Fotó: Hungexpo

Varga Zoltán röviden bemutatta azt a teljes szakképzési palettát érintő hiánypótló kutatást is, amit 2023 végén készített a BKIK a szakképzésben tanuló közel 18 ezer, 16 és 25 éves kor közötti, Budapesten tanuló diák megkérdezésével. A fővárosi kamara arra volt kíváncsi, hogy mi alapján választanak duális képzőhelyet a tanulók, hogy érzik magukat ott, és milyen szempontok alapján alkotnak véleményt a munkahelyről. Többek között kiderült, hogy a gyakorlati képzőhelyen szerzett tapasztalatok alapján a válaszadók 40 százaléka jobban megszerette a választott szakmát. Ezzel együtt a tanulók nagy arányban (54%) várják el a gyakorlati helyektől a magas szintű szakmai tudás átadását, s ha ez megvan, akkor tanulmányaik végeztével szívesen helyezkednek el munkavállalóként a duális képzésnek helyet adó cégnél.

Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy a szülőknek még mindig komoly szerep jut a pályaválasztásban és a gyakorlati hely kiválasztásában (39%). Ennek ismeretében a tanulókat kereső cégeknek érdemes úgy megtervezni a toborzó kommunikációt, hogy az ne csak a fiataloknak, hanem a szülőknek is szóljon.