Negyven százalékkal drágult hazánkban a vonatozás
A 28 tagú gazdasági blokk vasúti közlekedési piac működéséről készült legújabb jelentés, ami riasztó különbségekre is ráirányítja a figyelmet Nyugat- és Kelet-Európa vasúti szektorának fejlődése között.
Kettészakadt Európát mutat a vasúti közlekedési piac fejlődési trendjeiről készült új európai bizottsági jelentés, ami aggasztóan növekvő szakadékra világít rá a kontinens nyugati és keleti fele között. Miközben Nyugat-Európa több országában is másodvirágzását éri például a vasúti személyszállítás, addig az új tagállamok többségében részben a lakosság utazási szokásainak megváltozása miatt riasztóan visszaesett a szektor súlya a személyszállításban – írja a Bruxinfo.
Nagy-Britanniában a 90-es évek közepe óta 70 százalékkal, Svédországban 42, Franciaországban 37, Belgiumban pedig 26 százalékkal többen utaznak vasúton, miközben Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában több mint 60 százalékos, a három balti államban pedig 90 százalékos a visszaesés. Bizottsági szakértők megjegyzik, hogy Csehországon és Magyarországon még viszonylag kisebb mértékben zsugorodott a piac. Szakértők szerint a negatív kelet-európai trend fő oka a lakossági utazási szokások megváltozása, ami abban nyilvánul meg, hogy rengetegen utaznak személyautóval. Mivel egyre csökken az utasok száma, az állam is egyre kevésbé szubvencionálja a vasúti közlekedést, ami miatt csökken a járatok száma és emiatt egyre kevesebben választják a vasutat.
A kétévente készülő jelentés megállapítja, hogy az EU egészében 2005 és 2012 között Lettországban és Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a vasúti jegyárak. Hazánkban például 40 százalékponttal gyorsabban, mint hasonló időszakban az üzemanyag ára. Az EB elemzésében emellett arra a következtetésre jut, hogy az árak jellemzően alacsonyabbak ott, ahol a vasúti társaságok között verseny folyik és az utasok minőségibb szolgáltatásokban részesülnek. Közép- és Kelet-Európa tagállamai közül a cseh piac a legnyitottabb és a szerint ott nagyon pozitív változásokat idézett elő az árak és a szolgáltatások színvonalában a verseny.
