Jó helyek és intelligens megoldások az Utazás a tudományban konferencián

Több mint 100 érdeklődő részvételével rendezte meg Jászberényi Melinda, a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ vezetője és Munkácsy András a VII. Utazás a tudományba konferenciát, amelynek fókuszában idén a változó perspektívák és az intelligens megoldások álltak.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a nyitóülés meghívott előadójaként Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója beszélt az adatvezérelt turizmusról, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataira támaszkodó innovatív marketinglehetőségekről.

Irimiás Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a 15-35 év közötti korosztály utazási szokásairól számolt be. Az e témában végzett kutatás egyik megállapítása, hogy a közösségi oldalak pörgetése sokkal kevésbé befolyásolja az utazási motivációkat, mint a barátok, ismerősök beszámolói.

A harmadik vitaindító előadásban Hörcher Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve az Imperial College London tudományos munkatársa a közlekedési projektértékelés fejlődési irányairól adott globális körképet. Előadásából kiderült, hogy a költség-haszon elemzést egyre több európai város használja a közlekedéspolitikai döntések során.

Összesen több mint 80 előadást hallgathattak meg a résztvevők a tudományos konferencián

Fotó: Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ

A plenáris ülést követően a konferencia szekcióülésekkel folytatódott, amelyek a legkülönbözőbb témákban zajlottak, terítékre került többek között a fenntartható mobilitás, a kulturális turizmus, a turizmusfejlesztés, a közlekedés és térbeliség, a metaverzum és a turizmus kapcsolata, illetve a szállodamenedzsment is.

A településfejlesztéssel foglalkozó szekcióban Köbli Ádám, az Edutus Egyetem docense nemzetközi jelentőségű fürdővárosaink innovatív településfejlesztési megoldásairól adott elő. Kiemelte Zalakaros fürdővárosi hangulatát, mely részben az elfolyó termálvízből kialakított tónak köszönhető. Jó példaként említette Gyulán a „vízi vár" visszaépítését, illetve a sárvári szállodákban a használt bútorok önkormányzati újrahasznosítását.A délután folyamán a Jó helyek, vonzó célterületek, emlékezetes élmények címmel tartott szekcióelőadásokat Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem oktatója vezette fel. Elmondása szerint az tesz valami jó hellyé, ha az elvárt színvonalon, vagy afelett kapjuk meg a szolgáltatást, ha otthon érezzük magunkat a desztinációban, illetve a kommunikáció szempontjából, ha beszélünk róla, ajánlunk másoknak és magunk is visszatérünk az adott helyre. Hozzátette a desztinációk és a szolgáltatások kéz a kézben járnak a jó helyek tekintetében, egyiket sem lehet vizsgálni teljesen a másik nélkül.

Michalkó Gábor vezette fel a jó helyekkel foglalkozó előadásokat

Fotó: turizmus.com

Tömöri Mihály, a Nyíregyházi Egyetem docense a bevásárlóturizmus perspektívájából ragadta meg a jó helyek témáját. Meglepő, mennyi szempont befolyásolja azt, hogy mely desztinációkba utaznak a turisták bevásárlás céljával. Az üzletek száma és kínálata mellett fontos szempont a megfizethetőség, a kényelem (beleértve az idegen nyelvű kommunikációt, a nyitvatartási időt és az alkudozás lehetőségét), a hotelek és a közlekedés, de még a kultúra és az éghajlat is meghatározó lehet – sorolta.

A szekción belül a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, Juhász-Dóra Katalin a szállodákról, mint turisztikai élményterektől beszélt. Egyre meghatározóbb szállodaipari trendek számít, hogy a közösségi terek megosztott, új funkciókat kapnak. Már a budapesti szállodák lobbijában is megjelentek művészeti galériák, könyvtárak, „mini nappalik", társasjátékok, de akár élő DJ-k is. Külföldön pedig arra is van példa, hogy akár játékgépek is helyet kapnak a szállodai terekben.