Adrenalintúrák, kirándulások, lazulás a zsolnai térségben

„Itt korábban nagy volt a szegénység, de sokan hazatértek Németországból, házat vettek és felújították, vagy újat építettek, egzisztenciát teremtve maguknak, ugyanakkor hozzájárulva a térség rohamléptekkel fejlődő turizmusához” – sommázta lapunknak a tudnivalókat az alsókubintól (Doly Kubin) hat kilométerre található Kubínska Hol'a sí- és szabadidős központról Soňa Jelínková. A Szlovák Idegenforgalmi Képviselet vezetője az általuk szervezett sajtóúton Marta Zimanovával, a Zsolnai Turisztikai Régió marketingmenedzserével együtt vezette a magyar és lengyel újságírócsapatot a sajtóúton.

A szlovák idegenforgalom célja négy évszakossá tenni a turizmust, ezért aztán számtalan nyári programmal csalogatják a vendéget. Első állomásunkon, a már említett Kubínska Hol'a-ban az egyik fő vonzerő az Európa ezen részén egyedülálló, 1234 méter hosszú zipline drótkötélpálya, amelyen 2,5 perc alatt lehet lesiklani, de van mód háromkerekű rollereken is száguldozni, új kerékpárutak épültek (biciklikölcsönzőkkel), rendelkezésre áll bike-park, nyári mozi és nem utolsósorban csodálatos környezetben számtalan sétálási, kirándulási lehetőség.

Szállás foglalható négycsillagos wellnesshotelben, vagy a több tucatnyi, minden kényelemmel felszerelt vendégházban. Itt elmondták, hogy a környéken nincsenek nagy luxusszállodák, és remélik, ez így is marad, hisz a csendes környezet további vonzerőt jelent. Persze, a nagyobb szállodákban mindenhol kínálnak szaunázást, wellnesst, esetleg masszázst, levezetendő a napi kirándulások fáradalmait.

Tutajozás az Árva folyón

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Tény, amerre jártunk, a legkisebb hegyi falvakban is tisztán, rendben tartott porták mellett haladtunk el, és nehéz úgy buszozni, hogy legalább 15-20 kilométerenként ne bökhessünk rá hagyományos helyi ételeket, söröket kínáló, út menti csárdákra (koliba), amelyekben étvágygerjesztőként érdemes a többféle borókapálinkából is rendelni. S ha már ételről, italról van szó, az árak távolról sem verik a csillagos eget, egy második fogás 8-12 euró, a sör átlag 2,5 euró még a négycsillagos szállodákban is, és ugyanennyit kérnek a borókapálinkákért.

Amennyiben valaki ebédidőben érkezik Rózsadombra (Ružomberok), megéri autóznia még pár kilométert a Vág folyó mellett, és letérni a Salaš Krajinka vendéglőbe, amely messze nem csupán kulináris élményt nyújt. A családi vállalkozás – az édesanya magyar, hosszú, érdekes történet, miként került ide – sajtüzemet, pékséget is működtet a birtokon, de állatokat is nevelnek, a karámok egy része pedig körbejárható. A sajtüzemben naponta 3500 liter juhtejet dolgoznak fel, nekünk közelről a híres parenyica készítését mutatták meg. A sajtok kóstolhatóak a vendéglőben, és helyben megvásárolhatóak. Annyira népszerűek, hogy gyakorlatilag a teljes legyártott mennyiséget eladják a birtokon. Arra pedig készüljön vendég, hogy a déli órákban várakozni kell asztalra, de megéri, és ha valahol, itt kell megkóstolni a saját alapanyagokból készült juhtúrós vagy káposztás sztrapacskát sült szalonnával, kolbásszal, sajttal. Az adagok egyébként férfiasak, mint bárhol a régióban.

Így tekerik fel a parenyicát

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Kik és mikor építették, alakították, kik ostromolták az évszázadok során az egykori Magyarország legfestőibb sasfészkét? Árva vára (Oravsky hrad) Szlovákia egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, csak tavaly 160 ezren léptek be az Árva folyó fölött tornyosuló vár főkapuján. Legismertebb tulajdonosa a Thurzó család volt. Mi az Árva folyón – a Vág jobboldali mellékfolyóján – tutajozva közelítettük meg a várat, úgy érdemes idelátogatni, ha összekötődik a két program. A nyári hónapokban naponta indulnak a tutajok, elő- és utószezonban rendelésre. A tutajozás 15 euró/fő, elő- és utószezonban kizárólag előzetes egyeztetés alapján szállnak vízre, de 170 euróért akár egy kétszemélyes romantikus leúsztatás is igényelhető. A várban egyébként a kiállítótermekben magyar nyelvű tájékoztató szövegek is olvashatók, az erődítmény legmagasabb pontjáig viszont összesen 655 lépcsőt kell legyűrni. Némi felárért pedig tiszteletbeli lovaggá ütik az embert, amit méretes oklevél bizonyít.

Árva várának egyik belső udvara

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Ha pedig történelem, kultúra, akkor kihagyhatatlan Farkasd (Vlkolínec), a régió leglátványosabb, hagyományos építésű faluja, amely 1993-tól az UNESCO világörökség része. Ez nem egy steril skanzen, hanem ma is lakott település.Régen háromszázan is éltek itt, pár éve életvitelszerűen csak nyolcan, most viszont a helyi idegenvezetőnk szerint már 15 személy tartózkodik ott állandó jelleggel. Farkasd látnivalói közé tartozik az 1875-ben épített Szűz Mária katolikus templom a kedves kis haranglábbal 1770-ből, amelynek harangja naponta két alkalommal csendül meg.

Úgy tudni, az itt eladásra kínált házak horribilis összegekért hamar elkelnek, Pozsonyból és más nagyvárosokból csapnak le rájuk, és az új tulajdonosok hétvégéken ruccannak le a faluba. Vélhetően nem a csendért és nyugalomért, mert naponta turisták százai róják az utcákat.

Régi faházak Farkasdon

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Amikor az Árvai-víztározóhoz (Oravská Prieharda) értünk, egy helybéli férfi épp arra készült, hogy a hajókikötőtől a tó közepén lévő Szlanicai Művészetek Szigetére ússzon át. Megtudtam, hogy ezt megfelelő időjárás esetén naponta megteszi. Mire a hajónkkal a szigetet megkerülve kikötöttünk, ő már meg is száradt a stégen, és készült a visszaúszásra. A tározó annak idején öt település eltűnésébe került, de szerencsére megmaradt ez a sziget, amelyen fákkal körülvett barokk templom és egy hiányos kálvária tekinthető meg. Egy oda-vissza út felnőtteknek 10 euró, a csend, a békés környezet és a templomban kiállított naiv művészeti alkotások azonban kárpótolnak a magas árért.

A vízről Erdőtkán (Oravská Lesná) erdei vasútra pattantunk, hogy húszperces zötykölődéssel, nyári napsütésben egy remekbe szabott „cabriolete” vagonban ülve feljussunk a végállomásra. Régen 111 kilométer hosszú volt az 1918-ban épült vonal és fát szállítottak rajta, ma már csupán 11 km, és kizárólag turistákat szolgál. Fent érdemes visszaindulásig tovább baktatni a hegycsúcsra és megnézni a végállomás épületében berendezett kis múzeumot. Az eredeti faház a Covid-járvány idején gondatlanság miatt leégett, de mára sikerült újjáépíteni.

Embert próbáló a via ferrata

Fotó: Kakuk András / Mozgásvilág

Az adrenalint keresők számára nem az említett ZIP Line az egyetlen lehetőség, sőt, az inkább csupán amolyan bemelegítő. Sokkal komolyabb megmérettetés Martinské hole, amelyre via ferrata hegyi út vezet – drótkötéllel biztosított mászóvasak, létrák, keskeny pallók egy fantasztikusan szép környezetben. A Turócsszentmárton (Martin) melletti HZS ferrata Martin hossza 3,5 km, az útvonal szintemelkedése 769 m. A csúcson vendéglátóhelyek segítik a pihenést, lefelé pedig választható a tereproller.

Mindez csak kóstoló volt a zsolnai régióból, hisz a térség számtalan további pihenési, sportolási, kikapcsolódási lehetőséget kínál a magyar turistáknak is. Vendéglátóink elmondták, hogy vendéglétszám tekintetében az első helyen a csehek állnak – ők nosztalgiáznak –, a másodikon a lengyelek a közelség miatt, a harmadikon pedig a magyarok. Mi inkább a téli hónapokban keressük a zsolnai síparadicsomokat, ám a helyi turizmus szervezői szeretnék, ha nyáron vagy ősszel is felfedeznénk a régiót.