Az év legzöldebb hete: vándortábor az erdőben

Ha én újra táborozó diák lehetnék! – Ez volt az első gondolatom, mikor megérkeztem a Galyatetői Turistacentrumba, ahol néhány óra erejéig én is vándortáborozóvá válhattam, túrázhattam egyik táborhelyből a másikba, miközben több évtizedes emlékeim törtek elő gyermekkoromból, amikor iskolámmal a Börzsönyben vándoroltam, s évekkel később, amikor pedagógusként már én kísértem kollégáimmal a diákokat végig a Bükk vadregényes vonulatain. Ennyi személyes bevezetést engedjen meg, kedves olvasó, hiszen az egész cikk lényege talán ebben rejlik: akit egyszer „megfertőz” az erdei táborozás és a túrázás világa, azt ez az élmény egész életén végigkíséri, s a szoros kapocs mindig megmarad közte és a természet között.

A Galya-kilátó tetején bivakszállások kaptak helyet

Fotó: erdeivandor.hu

Turistacentrum díjnyertes kilátóval

A táborozó diákokkal Galyatetőn találkoztunk, ahonnan a mátrai vándortábor utolsó szálláshelyére, a Szalajkaházhoz készültek, melyet mintegy 13 km-es túrázás után – Mátraszentimrét érintve – értek el. A helyszín jó apropó volt arra, hogy vendéglátóink bemutassák a hazai természetjárás egyik fellegvárát, a Galyatető Turistacentrumot. A központ svájci mintára intelligens, környezetbarát házként működik, melyben különböző kényelmi fokozatú szállásokat foglalhatunk: fürdőszobás szobát, apartmanházat, bakancsos fülkét a kétszer 16 ágyas dormitóriumban, vagy akár bivakszállást a kilátóban. A vándortáborozó diákoknak sátorhely áll rendelkezésükre. Az épület földszintjén tágas, skandináv miliőt sugárzó közösségi tér kapott helyet, amely a programtól függően hol étterem, hol pedig előadóterem funkciót tölt be. A turisztikai központ egyik különlegessége az udvaron található, úgynevezett „csendes helyiség”, ahová az esti fények a Göncölszekér, illetve a Kis Göncöl alakzatában elhelyezkedő réseken át szűrődnek be.

Túrázó diákok a háttérben megbúvó Galya-kilátóval

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A turistacentrumba érkező első útja természetesen a Galya-kilátóhoz vezet, melynek közel 1000 méteres magasságban lévő tetőteraszáról 360°-os panorámában gyönyörködhetünk, kelet felé a Bükkben, nyugatra a Börzsönyben és a Cserhátban, északra pedig a szlovák hegyvonulatokban, de tiszta időben a Mecsekig és a Magas-Tátráig is ellátni. A kilátót 2015-ben felújították, magasságát 13 méterrel megtoldották, s a benne egyedien kialakított bivak szálláshelyek révén hamarosan több rangos építészeti díjat is elnyert.

Élet a sátron belül

Fotó: erdeivandor.hu

A táborozók programjai

Mint a tanulmányúton megtudtuk, a mátrai vándortábor nemcsak az egyik legváltozatosabb, hanem – a napi szintemelkedéseknek és lejtéseknek köszönhetően – a legnehezebb fokozatú tábor, melyen 2020-tól új útvonalakat jelöltek ki, így a túrázók – akik a 7 nap során majdnem 70 km-t gyalogolnak – északról a déli lejtők felé haladva fedezhetik fel a Mátra vadregényes táját. De nemcsak túrázásból áll a tábor, az út során számos természeti, földtani, és történelmi emlékhely mellett is elhaladnak. A mátrai tábor alatt felkeresik többek között a Tar melletti csevice kutakat, a Fenyvespusztai Arborétumot, Vidróczki betyár barlangját, vagy az ágasvári Óvárat, és nem hagyják ki az ország legmagasabb pontját, a Kékestetőt sem, bátorságukat pedig a sástói Adrenalin Parkban teszik próbára. Az utolsó napon kisvonatozással búcsúznak a mátrai erdőrengetegtől, s a gyöngyösi végállomás szomszédságában a Mátra Múzeumot is felkeresik.

Kisvasút a Szalajkaház megállónál

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

60 ezer vendégéjszaka az erdőben

A tanulmányút egyik házigazdája, Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a magyarországi vándortábor-program kulisszáiba nyújtott bepillantást. Az egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programban a táborozók jelenleg 9 útvonalon, a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát, a Zemplén, valamint idén először a Vértes és a Zselic természeti, illetve kulturális értékeit ismerhetik meg. Mint elmondta, minden egyes térségben az adott állami erdőgazdasággal dolgozták ki a túraútvonalakat, s ha egy diák az érettségiig 6-8 tábort végigjár, 18 éves korára kijelentheti magáról, hogy kellően ismeri a magyarországi erdőket.

A táborozóknak nemcsak sátruk, de zászlajuk is van

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Elmer Tamás kiemelte, hogy a program másik fontos eleme a felkészítés, vagyis a pedagógusok képzése. A táboroztatáshoz szükséges „Gyalogos vándortábor túravezető” akkreditált képzést jelenleg 1200-an végezték el. Másik beszédes adat, hogy idén közel 10 ezer gyerek táborozott szerte az országban, ami – az éjszakák számával felszorozva – mintegy 60 ezer vendégéjszakát jelent az erdőben, nomád körülmények között.

Az erdészeti szakemberek a 2017-ben újjáélesztett vándortáboroknak nagy jövőt jósolnak, s nem győzik hangsúlyozni a táborok szerepét a fiatalok környezettudatos szemléletformálása terén. A táborozók mottója: Az év legzöldebb hete! Ez szó szerint értendő, hiszen ez alatt a 7 nap alatt megtanulják, hogyan lehet a legkisebb az ökológiai lábnyomunk, hogyan gazdálkodjanak az ivóvízzel, hogyan takarékoskodjanak az árammal, mi módon termeljenek a lehető legkevesebb szemetet, s hogyan érezzék magukat komfortosan a természetben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is.

Dudás Béla a klímaváltozásról tart előadást a turistacentrumban

Fotó: erdeivandor.hu

Változó klíma, változó erdő

Az erdei vándortáborok – mint eddig minden évben – idén is minden útvonalon faültetéssel kezdődtek. Az elsőként útnak induló csoportok egy-egy őshonos fát ültettek erdészek útmutatásával. A faültetések célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az erdők és a fák szerepére, amit a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható gazdálkodásban töltenek be. Emellett jól szimbolizálja az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségét, vagyis, hogy a társadalom minden tagja cselekvő részese lehet a klímavédelemnek – olvasható a táborokat szervező Országos Erdészeti Egyesület oldalán.

A változó klímára hívta fel a figyelmet Dudás Béla, az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészet vezetője is, aki – mielőtt végigkísérte a tanulmányút résztvevőit a Galyatetőről Szalajkaházig vezető erdei túrán – a turistacentrumban tartott előadásában rámutatott arra, hogy az erdő „szentháromságának” – jelesül, hogy élőhely, élményhely, munkahely is egyben – finom egyensúlyát nehéz megtartani, de ez az erdészek legfőbb feladata. Mint hangsúlyozta, az ökológiai egyensúly fenntartása mellett, fel kell készíteniük az erdőt az elkerülhetetlen klimatikus változásokra is.

Újságírók járják be a mátrai erdei vándortábor egyik szakaszát

Fotó: erdeivandor.hu

Dudás Béla kiemelte, hogy a vándortáborok nagy előnye az érzékenyítés, vagyis a táborozókat kiragadva mindennapi komfortzónájukból folyamatos „sokkhatásokkal” lehet csak rászoktatni arra, hogy elfogadják az erdőt – ahol hiányzik a köréjük épített civilizációs búra – természetes közegüknek, akkor is, ha esik, akkor is, ha hideg van.

Pozitív tapasztalat, hogy a táborozó diákok nagy százaléka gyorsan alkalmazkodik ehhez az „átálláshoz”, hamar rájön az erdőben, hogy ő is természeti lény, ökológiai lábnyoma vélhetően akkor is kisebb lesz, ha a vándortáborozás után visszatér a megszokott hétköznapjaiba.