Lelki feltöltődés Mátraverebély-Szentkúton

A kegyhely közigazgatásilag Mátraverebélyhez tartozik, de a településtől 5 kilométerre, a Cserhát egyik varázslatos völgyében fekszik.  Vonzereje a Szentkút csodákra képes vize mellett a barokk stílusú kegytemplom, a remete-barlangok, és a csodás, hűvös völgyben fekvő forráscsoport.

Az erdő ölelésében álló kegyhely nemcsak a vallásos látogatóknak, hanem a megnyugvásra vágyó turistáknak is ideális helyszín, ahol elcsendesülésre, lelki feltöltődésre is javasolnak sétákat, túrákat, zarándoklatokat.

Mátraverebély-Szentkúton a szezon a búcsúk időszaka: júniustól októberig, amikor is évente 100 ezer zarándok érkezik ide az ország minden részéről, de még a határon túlról is.

A 2015-ben csaknem 2,8 milliárd forintos beruházással megújult kegyhely nemzetközi színvonalú, látogatóbarát vallásturisztikai komplexummá alakult úgy, hogy közben a lelkisége és békés hangulata sértetlen maradt. Új létesítményei közt találunk konferenciatermet, éttermet (Szent Jakab étterem) és zarándokházat (27 db hotel kategóriájú saját fürdőszobás szobával), valamint zarándokszállást (8 db 6 ágyas és 3 db 14 ágyas szobával összesen 90 fő elszállásolására) elsősorban csoportok részére alkalmas. Ebben az épületben a fürdőszobák blokkonként állnak a vendégek rendelkezésére. Minden blokkhoz saját konyharész is tartozik, ahol a vendégek maguknak is tudnak főzni.

Látnivalók és túrák

A templom és a kolostor közti téren gyóntatóudvart alakítottak ki, amelynek közepén egy kis kápolna áll. Érdekes látvány a gyóntatófülkék hosszú sora a fal mellett. A templomtól balra található téren tör föl a szentkúti forrás, a kegykút. A forrás fölé 1928-ban emelték a kőből faragott díszkutat, a hét kifolyó a hét szentséget jelképezi. A kúttal szembeni domboldal tövében a lourdes-i barlang 1932-ben készült replikája látható, az előtte lévő parkban hatalmas szabadtéri oltár szolgálja a búcsúk idején ide özönlő tömeg lelki üdvét.

A keresztút a stációkkal a kegyhely bejáratától balra indul, a végén az 1933-ban épült egyszerű kálváriakápolnával.

Érdemes egy kis sétát tenni a Szentkúti-patak völgyébe is, a hangulatos patak menti sétaúton pár perc alatt egy táblával is jelzett kanyonhoz érünk. Jobbra a Szent László-hasadékban történt a legenda szerint a király nagy ugratása. A rövid, kanyargós, szűk kanyonban óvatosan közlekedjünk. Nem messze a hasadéktól kissé kiszélesedik a völgyecske, apró fahíd vezet a Mária-forráshoz, közelében pihenőpadot, esőbeállót találunk. Innen, ha még egy pár métert megyünk felfelé a völgyben, hármas forráscsoportra bukkanunk.

A templom mögötti hegyoldalban remetebarlangokhoz visz egy kis, a kolostor mögül induló meredek ösvény. A XVIII. század végén vájták a barlangokat a puha homokkőbe az itt élő remeték. Ez Magyarország egyik legnagyobb remetebarlang-együttese, az előttük kialakított pihenőhelyről szép kilátás nyílik a völgyre.

Lelki gyakorlatok

Kisebb csoportoknak, előre egyeztetett témával készülnek az ott lakó és meghívott ferences atyák, és mentálhigiénés szakemberek. Amennyiben igény van rá, az atyák egyéni lelki beszélgetéseket is vállalnak.

Szeparált imatermekben és a csendes kápolnában van lehetőség a lelki megnyugvásra, elmélkedésre.

A magányosok karácsonyára óriási az érdeklődés évről-évre, ahogy népszerű programjaik közt ott van az egyedülálló fiatalok „szinglik”, valamint a gyermekre vágyók lelkigyakorlata is.

Kiemelt téli, tavaszi programok:

December 7-9.: Adventi lelkigyakorlat – Bán Jónás OFM

December 23-27.: Magányosok karácsonya – Hágen Edit nővér

Január 11-13.: Böjte Csaba atya lelkigyakorlata

Február 15-17.: Egyedülálló fiatalok lelkigyakorlata – Elekes Szende és Asztalos Dániel

Február 22-24.: Gyermekre vágyók lelkigyakorlata – Csépányi Gábor atya

Március 15-17.: Elváltak, egyedül maradtak lelkigyakorlata – Madocsai Bea

Nyitvatartás/látogatás: a szabadtéri létesítmények 24 órában egész évben látogathatók, a bazilika reggel 7 és nyáron este 8, télen 7 óráig van nyitva. További információk: https://szentkut.hu/