Lois Viktor tárlata Szentendrén

Az 1950-ben született Lois Viktor az egyik legeredetibb kortárs magyar képzőművész, aki jelenleg a Boston melletti Acton  Contemporary Arts International művészeti központ vezetője.

A tatabányai születésű alkotó művészetére inspirációs alapélményként hatott az egykori szocialista ipari város, majd a rendszerváltás után a használaton kívül maradt bányatelepek mementóként hátrahagyott gépparkja.

Lois Viktor 1974 óta rendszeresen járt Szentendrére, ahol aktívan részt vett a Vajda Lajos Stúdió (VLS) tevékenységében. Kezdetben környezetének mindennapi használati tárgyait értelmezte újjá, sajátos, egyedi logikájú rendszerbe illesztette az eldobott, talált fémtárgyakat és funkcióval rendelkező mobilszobrokat készített. Ma is előszeretettel használ eldobott fém alkatrészeket, mosógépdobokat – ez utóbbiak akár védjegyeként is felfoghatók –, ugyanakkor legújabb műveiben visszatért pályakezdésének kedvelt anyagához, az idő múlását és a sebezhetőséget is szimbolizáló fához.

Alkotásai egymást követő sorozatokban születtek, 1980-tól indult a Nagy Magyar Bútorprogram az Anti Design Jegyében, majd ezt követte a Nagy Magyar Járműprogram a Technikai Haladás Nyomában. 1993-ban a Velencei Biennále kiállítója volt, ahol a nemzetközi elismertséget hozó hangszerszobraival jelentkezett, majd a Nagy Magyar Testépítő és Szellemleépítő Program következett.

Mostani kiállításán – amely a Stáció 8 alcímet viseli – nyolcadik állomásként két teljesen új alkotás látható a hat régebbi plasztika mellett.

A tíz éve formálódó Megalázott embervilág projektje mosógépdobok kíméletlen ide-oda mozgató ritmusának engedelmeskedő, emberalakot öltő faszobrokból áll, s a látogatók maguk indíthatják be a mechanizmus működését. A különlegesen felépített műtárgycsoportban az emberi szabadság korlátozásának gondolatköre nyer kifejezést.

A kiállítás a Ferenczy Múzeum Szentendre termében látható augusztus 7-ig.