Szegeden találkoznak a Szecessziós Városok
Korábban történt
A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztató Théo Huguenin-Élie svájci szakember, a Szecessziós Városok Hálózatának elnöke elmondta, hogy a szervezet a Brüsszel fővárosi régió kezdeményezésére jött létre, jelenleg 17 várost és három régiót fog össze Glasgow-tól Nagyváradig.
A szecesszió többé-kevésbé egész Európában elterjedt, hiszen az irányzat igen jól tudott a régebbi korok stílusával együtt élni. A neve országonként változik: Jugendstil, Modern Style, Glasgow Style, Secession, Nieuwe Kunst, Stile Liberty, Modernisme, Ecole de Nancy, Style Sapin, mindegyik elnevezés a stílus egy-egy arcát jelzi, magába olvasztva a helyi sajátosságokat is.
Megjelent a képző- és iparművészetben, legjelentősebb hatással azonban az építészetre volt. Bár a mozgalom legfontosabb műveit mindenki megfelelő becsben tartja, vannak olyan kevésbé ismert, mégis figyelemreméltó alkotások, amelyek nem kapnak rendes védelmet, vagy akár tönkre is mentek. A hálózat fontos feladata ezért a tudományos együttműködés, a műemlékek állagmegóvásával, rekonstrukciójával kapcsolatos tapasztalatok megosztása – tudatta az elnök.
A közgyűlésnek otthont adó Reök-palota a magyar szecesszió egyik legszebb példája |
Fotó: Szeged - Városom.hu |
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy Szeged 2016 óta tagja a hálózatnak. A politikus úgy fogalmazott, hogy a város épített kulturális örökségének jelentős részét adják a szecessziós épületek. Ez komoly lehetőséget és egyben felelősséget is jelent, hiszen a stílusirányzat népszerű, a műemlékek vonzóak a turisták számára, fenntartásuk azonban komoly terhet jelent. Példaként a közgyűlés helyszínéül szolgáló Reök-palotát említette, melyet bő egy évtizede újítottak föl, és vált lakóépületből összművészeti központtá, homlokzatának javítása azonban már idén újból szükségessé vált.