Különadóval és maximált látogatószámmal küzdenek a túlturizmus ellen a népszerű úti célok

Szerző: H. Horváth Orsolya

Forrás: turizmus.com

 2022. november 25. 15:20

Amikor szakmabeli szerzőnk januárban elindult egyéves lakóautós körútjára, még Covid-korlátozások tették bizonytalanná az utazást. Közel egy év alatt megtapasztalhatta a turizmus hullámvasútját, ezúttal a vendégek oldaláról nézve. H. Horváth Orsolya cikksorozatának utolsó része következik.

Az első pár hónapban bezárt hotelekkel és éttermekkel találkoztunk az éppen csak éledező tengerpartokon, Olaszországtól Spanyolországig. Ahol volt helyi kereslet, ott láttunk némi mozgás, de a külföldi forgalom csak húsvét környékén kezdett éledezni. Az első háborús sokkon addigra túljutottak az európai piacok. Bizakodó volt a turisztikai szakma és a sokáig otthon ragadt emberekben is élt a kiszabadulási vágy, így a felkapott desztinációk júliusra már az overtourism (túlturizmus) kihívásaira fókuszáltak.

Forgalomkorlátozó intézkedések már 2019-ben terítéken voltak a legleterheltebb területeken, sok helyen már csak az élesítésre vártak. Az egyik végletből a másikba hirtelen átcsapó kereslet ugyanakkor rámutatott arra, hogy flexibilis megoldások szükségesek, amelyeket leginkább a digitális eszközök és a helyi rendeletek képesek biztosítani.

 

Belépődíjas városok

Jól ismert Velence esete, ahol az óceánjáró hajókat már az idei szezonban kitiltották a város kikötőjéből, viszont a napi látogatókra tervezett 10 eurós belépődíj bevezetését még egy évvel elhalasztották. Ottjártunkkor érezhető volt a mérsékelten hömpölygő tömegen, hogy talán még korai lenne belépőjeggyel is visszafogni a forgalmat. Időközben viszont kiépítették a kapukat – a napi akár 150 ezer fős – látogatóforgalom beléptetésére; a rendszer indulásra kész.

2019-ben 3 millió vendég érkezett szállodahajókkal Barcelonába

Fotó: H. Horváth Orsolya

Barcelona, mint Európa legforgalmasabb kikötővárosa (2019-ben évi 3 millió szállodahajós vendéggel) az óriás hajók kitiltása helyett környezetvédelmi adó kivetését jelentette be idén, hogy csökkentse a környezeti károkat. Az elmúlt években a belvárosba behajtó autók számát is erősen korlátozták a motorok környezetvédelmi besorolása alapján, azonban még így is komoly kihívások elé néz a város a főszezonban. Barcelona különadót is szed a vendégektől – fejenként 3 eurót a 12 óránál hosszabb, illetve 1 eurót rövidebb tartózkodás esetén – a szokásos idegenforgalmi adón felül.

A La Rambla híres piacán mindig nyüzsögnek a turisták

Fotó: H. Horváth Orsolya

Mindezek mellett is, szinte csak előzetes online foglalással lehet bejutni a fő attrakciókba, és érdemes jó pár nappal korábban időpontot foglalni.

 

Csak előzetes regisztrációval!

Hasonló a helyzet az évi 16 millió látogatót fogadó spanyol nemzeti parkok számos pontján is, ahol felkapott, de kis befogadóképességű attrakciók találhatók. A forgalmat előzetes online regisztrációval és a napi belépőszám maximalizálásával igyekeznek fenntartható mederbe terelni.

Személyesen megtapasztaltuk ezt is, amikor San Juan de Gaztelugatxe szigetét látogattuk meg, amit sokan mint Sárkánykő ismernek a Trónok harca sorozatból. Megérkeztünk, lesétáltunk a bejárathoz, ahol kedvesen közölte a nemzeti park munkatársa, hogy a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, és naponta maximum 1500 embert engedhetnek be. De ne izguljunk, itt a QR-kód, olvassuk be, pár kattintás és foglalhatunk időpontot. Már kattintottam is és egyből láttam, hogy 10 nap múlva van a következő szabad időpont. A helyzetet az mentette meg, hogy pont előttünk ment be egy csoport, amelyik kisebb létszámmal érkezett, mint amit befoglaltak, így az ő keretükhöz csapódhattunk.

San Juan de Gaztelugatxe szigetét még inkább elárasztották a turisták, mióta a Trónok harcában feltűnt, mint Sárkánykő

Fotó: H. Horváth Orsolya

Murcia nemzeti parkja a parkolóhelyek korlátozásával irányítja a forgalmat. Szezonon kívül maximum annyi személyautó állhat meg, ahány szabad parkolóhely van a bejárat előtt, főszezonban viszont egy sem. Ilyenkor szervezett buszos túrákra irányítják az érdeklődőket, az egyéni autós megközelítés nem lehetséges.

Franciaországban is szigorú intézkedések léptek életbe idén nyáron. A Marseillehez tartozó, különleges sziklaképződményei miatt közkedvelt, ugyanakkor védettség alatt álló Sugiton-öböl napi látogatószámát 400 főben maximálták a főszezoni időszakra. Látogatóként előzetes online regisztrációval juthatunk belépési engedélyhez, amit a helyszínen biztonsági szolgálat ellenőriz.

Olaszországban az Amalfi-parton szintén az autók számának korlátozásával igyekeznek visszafogni a napi látogatóforgalmat. A 2022-ben bevezetett korlátozás értelmében június közepétől szeptember végéig páros napokon csak a páros számmal végződő rendszámú autók közlekedhetnek a part menti útszakaszon, páratlan napokon fordítva. A rendszámokat digitális eszközökkel ellenőrzik és szűrik ki a szabálytalankodókat.

 

Fontos a megfelelő tájékoztatás

Ezekből a kiragadott példákból is egyértelműen látható, hogy a pandémia időszakát számos desztináció használta fel arra, hogy az túlturizmus kezelésére megfelelő módszereket dolgozzon ki és ezeket 2022-ben el is kezdték alkalmazni. Közös jellemzőjük az online, automatizált rendszerek használata, a helyi sajátosságokhoz igazodó lokális szabályozás, a gyors módosítási lehetőség és a környezettudatosság.A vendégek oldaláról nézve, gyakorlatilag már mindenki számíthat rá, hogy korlátozó intézkedésekkel találkozik valamelyik program során. Tapasztalható volt, hogy ha előzetesen megfelelő tájékoztatást kapnak, akkor megértik és elfogadják ezeket, igyekeznek a jó oldalát nézni, miszerint nem lesz akkora tömeg és fennmarad az attrakció az utókor számára is.

A téli szezonra kialakult energiaválság és a sok szolgáltatót szezonális működésre kényszerítő, megemelkedett működési költségek vélhetően még inkább erősítik majd a szezonalitást, így érdemes jó előre felkészülni az időszakosan kiugró vendégforgalom hatékony irányítására és megfelelő kommunikálására mind a vendégek, mind a turisztikai szektor szereplői felé.

*

A szerző desztinációs turisztikai és marketing szakemberként dolgozott, mielőtt idén januárban digitális nomád életformára váltott. Az útközben tapasztalt jó gyakorlatokról időről időre beszámolt a Turizmus.com-on. Korábbi cikkei itt olvashatók.