Megnyílt előttünk az arab női hammamok zárt világa – megfürdettek Marokkóban

Lakóautós kalandozásunk elején még nem sejtettük, hogy Marokkóban kötünk ki a végére. Mi magunk is meglepődtünk rajta, de miután megtudtuk, hogy teljes 4G lefedettség és még közbiztonság is van az egész országban, akkor vettünk egy nagy levegőt és átkompoztunk Afrikába.

Az arab nők társasági színtere

Kevés konkrét elvárásunk volt Marokkótól, de egy autentikus hammam felkeresése a kívánságlistám első helyén szerepelt. Az arab fürdőkultúra legendás, ami mély nyomokat hagyott Európa fürdőin is. A vizet az „élet forrásaként” említi a Korán, nagy becsben tartják, így a hammamoknak is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. A vallásból adódóan koedukált fürdőzés szóba sem jöhet, nők és férfiak külön fürdőházakat látogatnak.

Amellett, hogy közfürdőként tisztálkodási célokat is szolgál, azon kevés helyek egyike a hammam, ahova a nők férfi kíséret nélkül mehetnek. Kihasználva ezt a lehetőséget sok helyi lány és asszony látogatja heti rendszerességgel a női fürdőket, ahol a szépségápolás mellett a legfrissebb pletykák begyűjtése és terjesztése is a program szerves része. Ebből adódóan közösségi élménnyé alakul a hammamozás, ami szociális hálót is terít az asszonyok köré.

Kívülről se tábla, se jelzés nem utalt a fürdőfunkcióra

Fotó: H. Horváth Orsolya

Nem kell tovább ecsetelnem, hogy egy olyan vérbeli fürdőkultúra-rajongót, mit én, mágnesként vonzott az élmény. Felmerült azonban egy dilemma, hogy milyen hammamot válasszak. Az egyszerű és biztonságos megoldás a turisták számára kialakított luxusfürdő, ahol jó eséllyel igénybe vehető ugyanaz a hammam kezelés, ami Európa bármelyik spa hotelében. De akkor hol marad a kaland?

Az autentikus fürdők viszont szűk sikátorokban eldugott, sötét ajtók mögött rejlenek, ahol csak arabul beszélnek és nyoma sincs az itthon megszokott víztisztasági előírásoknak. Komoly harc dúlt bennem a kíváncsiság és a biztonság utáni vágy között, amikor rábukkantam a kompromisszumos megoldásra.

Bejárat a tradicionális fürdőbe

Fotó: H. Horváth Orsolya

Essaouirában találtam meg a számomra tökéletes élményt kínáló programot: egy szociális projekt keretében, amely a helyi nőket igyekszik önálló jövedelemhez juttatni, helyi családokat támogat és közben a marokkói kultúrába is elkalauzol. A mottójuk: „Engedd, hogy elvigyelek a hammamba úgy, ahogyan a lányomat is szoktam!” Autentikus hammam, helyi fürd(et)ő asszonnyal, családi recept szerint készített kencékkel, angol tolmácsolással. Ide a papucsom, mehetünk!Essaouira óvárosának peremén találkoztunk a vezetőmmel, Fatimával és a lányával, aki mindent szépen fordított és elmagyarázta, hogy mi fog történni a másfél órás program alatt. Közben már mentünk is a közeli sikátorba, ahol egy több száz éves kis épület ajtaján belépve megérkeztünk a női hammamba. Kívülről se tábla, se jelzés, semmi nem utalt a funkcióra, de belépve egyértelmű volt, hogy jó helyen járunk. Érkeztek közben a helyi asszonyok is, mindenki rutinosan tette a dolgát, csak én bámészkodtam, egyedüli „külsősként”.

Fatima kis kosárban hozott mindent, ami kell. Felpakoltunk, levetkőztünk és irány a vasajtó mögötti kis átjáró. Innentől a fotózás szigorúan tilos, de mint tudjuk, a legjobb élményeket amúgy is képtelenség lefényképezni…

Női öltöző a hammamban

Fotó: H. Horváth Orsolya

Itt tárult fel az első meleg szoba, majd ebből nyílt a második. Mindkettő erősen párás, de nem gőzfürdő erősségű. Félhomályos, hosszúkás termek, boltíves mennyezettel. A padló és a falak kb. másfél méteres magasságig felcsempézve, fölötte egy léc szögekkel a fogas. A berendezés része még egy hideg vizes slag, és a belső terem egyik végében a forróvizes kővályú. Semmi faxni, semmi csillogás, de pont ettől életszagú. Ettől érzem úgy, hogy most betekinthetek a marokkói nők zárt világába, és hálás vagyok érte, hogy ezt átélhetem.

Kezdődik a fürdetés!

Fatima nagy műanyag vödrökbe mer ki forró vizet, egybe pedig enged hideget. Egy nagy merőkanállal fellocsolja a padló egy részét, ide leteríti a magával hozott polifoam szerű szőnyeget és mutatja, hogy feküdjek le rá. Mellém ül és kipakolja a kencéket a kosarából. Mindent végigmutat, megszagoltat, megérintet. A lánya befelé jövet elmesélte, hogy mik ezek és hogy nagy részüket ők készítik otthon.

Az első teljes testpakolás, ami a gondos, merőkanalas végiglocsolás után felkerül, az a marokkói fekete szappan pakolás. Ez inkább barnás, mint fekete és meglepő módon krémes, paszta állagú. Az argánolaj préselés mellékterméke, ami amellett, hogy tisztít, táplál is. Kb. 10 perc után újabb locsolás kíséretében Fatima letisztítja a fekete szappant. A meleg, párás levegő és a pakolás gyengéden előkészítik a bőrt a ledörzsölésre.

A tradicionális hammam fürdetés hozzávalói

Fotó: Horváth Orsolya

A bőrradírozáshoz csak egy durva súroló kesztyűt használ Fatima, amivel olyan erősen átdörzsöl, hogy szinte még az anyajegyeimet is leradírozza. Gondos odafigyeléssel dolgozik, évek szakértelmével a kezében. Tényleg el tudom képzelni, hogy így csutakolják az asszonyok a lányaikat is. Feltekintve a szőnyegemről látom, hogy körülöttem ugyanezt a műveletsort végzi a többi fürdőző is, közben békésen beszélgetve egymással. Radírozás után újabb locsolás, majd jöhet a következő pakolás.

A kezelést iszappakolás zárja, aminek a fő összetevője a rhassoul. Ez egy száraz, darabos lávaagyag az Atlasz-hegységből, amit vízzel kevernek ki iszapos állagúra és még további jótékony hatású gyógynövényekkel dúsítanak. Fatima recepjében henna és levendula is szerepeltek. Pihentetés és beszívódás után újabb locsolás, az iszap eltávolítása a jól ismert nagy habos szappanozással, majd gondos hajmosás és fésülés következik.

A program után úgy érzem magam, mint aki teljesen megtisztult és feltöltődött, és nem csak fizikai értelemben. A fürdő nyugodt, biztonságos közege, az odafigyelés és gondoskodás légköre teljes ellentéte az afrikai hétköznapoknak. Eddigi életem legemlékezetesebb fürdőélménye lett, elsősorban az emberi tényező miatt. Ezt a fajta autentikus hammamlátogatást nem lehet összehasonlítani a standardizált, európai hammam kezelésekkel, de nem is kell. Mindkettőnek megvan a maga helye és a saját vendégköre. Aki szerencsés és elég kíváncsi, egyszer mindkettőt átélheti.

*

A szerző desztinációs turisztikai és marketing szakemberként dolgozott, mielőtt idén januárban digitális nomád életformára váltott. Az útközben tapasztalt jó gyakorlatokról időről időre beszámol a Turizmus.com-on.