Átlagosan 8-11 százalékos áremelést terveznek a kelet-közép-európai szállásadók

A felmérést több mint 500 szállásadó részvételével készítette a Szallas Group és a Nielsen IQ globális piackutató cég.

A kutatók közleményükben kiemelik: a szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták, a legfőbb problémát a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra. A többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt.

A munkaerőhiány riasztó probléma, amitől az ágazat szenved, a legtöbb szálláshelyen takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket keresnek. A kutatás szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Még a többi országhoz képest viszonylag bőséges munkaerővel rendelkező Csehországban sem ismeretlen a jelenség.

A kutatás azt is megállapította, hogy a járvány hatására gyorsul a digitalizáció az ágazatban: Magyarországon 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, ezzel az eredménnyel a legkiemelkedőbb a régióban. Horvátországban és Csehországban a foglalások kétharmada, Lengyelországban nagyjából fele és Romániában minden 4. szállásfoglalás zajlik online.

A kereslet a közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően, és ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek – mondta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója a közlemény szerint.

Magyarországon tíz belföldi foglalásból kilenc már digitális csatornákon történik

Fotó: 123rf.com

A cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka, a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.

A turizmust segítő állami intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő a kutatás szerint: Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke nagyjából évi 250 millió euró, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormány 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta. Mint írták, e programok sikere vitathatatlan, a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.