Ki fog itt dolgozni? - I. rész

A VIMOSZ az MGYOSZ-szal és a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottsággal közösen szervezte a rendezvényt, „Munkatársat keresünk" címmel.

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke vitaindítójában többek között arról beszélt, hogy az elvándorlás egyre súlyosabb helyzetet teremt a kereskedelmi és a közétkeztetői vendéglátásban, a turizmusban, és erre nem látnak kormányzati reflexiót. Miközben az ágazat nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, mint pl. a kiemelt helyzetet élvező mezőgazdaság.

Vámos Judit felvétele

Az idei statisztikákból az látszik, hogy a turizmus ismét jól teljesít majd, hiszen, 10 millió turista vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, 25 millió vendégéjszakára, miközben, csak a szálláshelyeken 350 milliárd forintot költöttek.

Ennek ellenére baj lehet a jövedelmezőséggel, különösen nemzetközi összehasonlításban. Sőt, a többi ágazat hazai jövedelmezőségét sem produkálja a vendéglátás-turizmus. A sokszor hangoztatott, kedvező ár-érték arányú turisztikai kínálat Magyarországon csak úgy állhat elő, hogy a munkavállalók jövedelme marad el messze az európai átlagtól, hiszen a beszerzési- és energiaköltségek nálunk is nemzetközi szintűek. A matekot egy csésze kávé magyarországi és luxemburgi képzésével illusztrálta Gál Pál Zoltán.

A jelenlegi, minimálbérre alapozott rendszer nem lehet versenyképes az elsősorban Németországba, Ausztriába és Nagy Britanniába elinduló szakemberek számára.

A munkaerő megtartására irányuló kormányzati intézkedések közül a családi adókedvezményt az elsősorban fiatalokat foglalkoztató ágazat nem tudja hasznosítani. Ez elnök szerint az lehetne a megoldás egyik hatásos eszköze, ha csökkentenék az áfát és a foglalkoztatás terheit, valamint a reprezentációs adót. Az állam számára első látásra veszteséges megoldás néhány éven belül, az ágazat által termelt többletbevételekből pozitívba fordulna.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke azzal kezdte előadását, hogy a turizmus-vendéglátás ágazatot sújtó munkaerőhelyzet, néhány kivételtől eltekintve, valamennyi ágazatra jellemző.

Véleménye szerint a munkaerő a versenyképesség kulcsa, és ez az uniós csatlakozásunk után vált nyilvánvalóvá. Amióta a munkaerő szabadon vándorolhat a tagországok között, a kevésbé gazdag országok vesztésre állnak. Az alelnök úgy ítéli meg, hogy a szakmai képzés költségei a gazdagabb országokban kamatoznak. Kifejtette: jó dolog a munkaerő szabad áramlása, de, ehhez rendelve, a képzés költségeit is arányosan kellene viselniük a tagállamoknak.

A szakember kifejtette azt is, hogy Magyarországon nincsenek már képzett munkaerő tartalékok. Hosszú távon a képzetlen és elszegényedett réteg felzárkóztatása, iskoláztatása és munkába állítása jelenthet megoldást, ám addig is, tudatos munkaerő migrációt kell végrehajtani, úgy, hogy tudjuk, már nem számíthatunk a környező országok magyar nemzetiségű munkavállalóira, mert már ott sincsenek tartalékok.

A magyar munkaerőpiacon a munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre van jelen – jelentette ki Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Véleménye szerint a szakképzési rendszer átalakítása lehet a megoldás. Növelni kell a munkavállaló korú népesség aktivitását, miközben nagy kihívás a képzetlen, tartósan munkanélküli, munkatapasztalat nélküli, vagy elavult szaktudással rendelkezők bevonása a munka világába.

Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke arra mutatott rá, hogy a probléma gyökere 2008-ig nyúlik vissza: az akkor kezdődött válság hatására csoportosan küldték el a szakembereket, akiket kölcsönzött munkaerővel próbáltak pótolni. A helyzetet ma súlyosbítja, hogy a munkavállalók 49%-a minimálbéren van, és a bankkártyás fizetési módok elterjedésével még a borravaló is eltűnőben van.

A szakszervezet véleménye szerint az áfa-csökkentés mellett fontos lenne a cafeteria adókulcsának csökkentése, valamint az, ha az ágazati jövedelmek elérnék a nemzetgazdasági átlagot. Ez utóbbinak a fedezetét elő lehetne teremteni, ha a munkaadóknak csak a jelenlegi szociális járulék felét kellene befizetni, viszont, a fennmaradó összeget kötelező lenne béremelésre fordítani.

Erre az előadásra rímelt Fata László cafeteria szakértő hozzászólása, aki meggyőzően vezette le a béren kívüli juttatások munkaerőmegtartó hatását.

Mint elmondta, néhány évvel ezelőtt a munkaadók azért választották a cafeteriát, mert olcsóbb volt, mint bért emelni, de mai felmérések szerint (amelybe nyilván belejátszik az aktuális munkaerőhiány) a dolgozók megtartása az elsődleges cél. A cafeteria ugyanis, jótékonyan kényszeríti rá a munkavállalót, hogy pihenjen, regenerálódjon, s az önmagára fordítható összeget ne költse el fizetés kiegészítésként.

Ruszinkó Ádám, turizmusért felelős helyettes államtitkár (NGM), többek között arról beszélt, hogy az ágazatban megközelítőleg 400 ezren dolgoznak, a főszezonban közel félmillióan. Kormányzati cél is, hogy a szakképzett munkaerő ne vándoroljon el, de, mint mondta, az állam nem avatkozik be sem az árak, sem a bérek alakításába.

Feladata viszont a kereslet élénkítése, amivel az árak, majd azt követően a bérek is emelkedni tudnak. Erre szolgál a SZÉP-kártya, amivel idén 65 milliárd forintot költöttek el a belföldi turizmusban, vendéglátásban.

 

Folytatjuk...