Megkurtított ifatámogatás

Szerző: Wagner Zsuzsa

Forrás: Turizmus Panoráma

 2017. április 19. 09:19

Az elvonások növekedésével egyre kevésbé számolhatnak az önkormányzatok a területükön beszedett idegenforgalmi adó után járó állami támogatással. A Turizmus Panoráma cikke ennek következményeit is elemzi.

Az állami kézbe vett közoktatás finanszírozási igényével összefüggésben 2017-ben mintegy 27 milliárd forinttal csökkennek a helyi önkormányzatok támogatásai. A beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után a korábbi 1,55 helyett ettől az évtől már csak 1 forint jár állami támogatásként. A gondokat tetézi, hogy ezen felül a 32 ezer forint feletti egy főre jutó adóerő-képességű önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címén sávosan, progresszív módon további mintegy 21 milliárd forintot vonnak el, ami már a saját bevételeket is veszélyeztetheti – az idegenforgalmi adó után járó, elvileg idegenforgalmi célokra adott támogatás mértékét néhány éve amúgy is csökkentheti a nagy iparűzési adóerő-képesség.


Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A nagyszámú vendégéjszakát regisztráló önkormányzatok gazdálkodásában jelentős tételnek számít a támogatással kiegészített idegenforgalmi adó, amelynek nagy részét rendszerint a helyi TDM-szervezet működtetésére, turisztikai marketingre, fejlesztésekre fordítják a települések.

 

Mínusz 280 millió Hévízen

A támogatás összegének alakulását jól illusztrálják Hévíz adatai. A város tavaly a 2014-ben befolyt 482 296 ezer forint után kérhetett 1,55 forint üdülőhelyi támogatást, ami 747 558 ezer forintra jön ki, az adóerő-képesség miatt 69 343 ezer beszámításra került, tehát az önkormányzat ténylegesen 678 215 ezer forint támogatást kapott ezen a címen. Az idén februárban elfogadott költségvetésben üdülőhelyi támogatásként már csak 475 441 ezer forintot terveztek be, ebből az adóerő-képesség miatt a beszámítás mínusz 77 410 ezer, összesen tehát mintegy 398 031 ezer forintot várnak 2017-ben az ifa állami kiegészítése címén. A csökkenés 2016-hoz képest több mint 280 millió forint.

Hévíz ilyen szempontból még messze jobban járt, mint Sárvár, a beszedett idegenforgalmi adó mennyisége szempontjából ugyancsak előkelő helyen álló vidéki várost ugyanis az iparűzési adó nagysága miatt évek óta nem érinti az idegenforgalmi adó kiegészítése. De például Mezőkövesdnek sem jár már támogatás az ifa után 2015 óta. A Budavári Önkormányzat tavaly a beszámításokat figyelembe véve csupán 14,7 millió forint támogatást kapott 2014. évi mintegy 222 milliós ifabevétele után, idén pedig egyáltalán nem részesül üdülőhelyi feladatokra szóló támogatásban, mivel az a szolidaritási hozzájárulás kapcsán beszámításra kerül.

 

Költségcsökkentés és adóemelés a településeken

Az általunk megkérdezett, jelentős turizmussal rendelkező önkormányzatok között van olyan, ahol az ifa után járó támogatás csökkenése befolyásolja az idegenforgalommal kapcsolatos marketingre, működésre és fejlesztésre fordítható forrásokat, míg mások könnyebben átlendülnek a pénzügyi gondokon.

Hévízi-tó

Fotó: Wikipedia

Hévíz elsősorban a működési kiadások csökkentésével és belső átszervezésekkel ellensúlyozná az állami kiegészítés csökkentését. Az előző évek maradványa, megtakarításai, valamint az adóbevételek növekménye egyelőre fedezetet jelentenek a megnövekedett költségekre, középtávon azonban szükségesnek látják az ellátott feladatok további felülvizsgálatát. 2016-ban gyakorlatilag az idegenforgalmi adó után járó támogatásnak megfelelő összeget költötték turisztikai célokra, 2017-ben pedig ennél is többet, mintegy 855 millió forintot irányoztak elő. A Hévíz Turizmus Marketing Egyesületet tavalyhoz hasonlóan 19,5 millió forinttal támogatják, a Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft.-nek juttatott összeget pedig 68 millióról 71 millió forintra emelték. A magánszálláshelyek minőségfejlesztésének támogatását célzó pályázatra tavalyhoz hasonlóan 16 millió forintot irányoztak elő. Turisztikai rendezvényekre a tavalyi 120 millió helyett 95 millió forintot fordítanak, a Hévíz-Balaton Airport üzemeltetésére továbbra is 50 millió forintot. A turisztikai célú beruházások, illetve azok előkészítése egyelőre önerőből történik, ennek összege meghaladja a 403 milliót. A fennmaradó teljes összeget egyéb turisztikai célokra (turisztikai jellegű sport, múzeumok, zöldterület fenntartása) használják fel.

Tájékozódjon hiteles forrásból!

A cikk a Turizmus Panoráma magazin 2017. áprilisi számában jelent meg.

Az előfizetés gombra kattintva Ön is megrendelheti a havilap következő számát.

 

A büki önkormányzat úgy próbálja behozni a nagy adóerő-képesség miatti elvonásokból és a támogatás csökkenéséből adódó kiesést, hogy 410 forintról 500 forintra emelte az idegenforgalmi adót, így idén mintegy 300 millió forintos bevételt tervez ebből az adófajtából. A helyi TDM-szervezet, a Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület részére tagdíjat fizet az önkormányzat, ennek mértékét az állami támogatás változása nem módosítja. A turisztikai célú fejlesztések és beruházások reményeik szerint főleg annak köszönhetően nem maradnak el, hogy a város a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról szóló kormányhatározat szerint részesülhet a gyógyhelyek fejlesztésére szánt keretből.

 

Füred pályázati forrásokból pótolna

Balatonfüred csak az ifakiegészítés módosítása miatt 163,5 millió forint kieséssel számolna az idei évben (tavaly 396,5 millió forint támogatást kaptak), de mivel a város egy főre jutó adóerő-képessége viszonylag magas (a 36 001-40 000 Ft közötti sávban mozog), az önkormányzat vagy kikerül a támogatható körből, vagy csökkentett támogatásra jogosult.

Balatonfüred kikötője

Fotó: balaton.network.hu

Az önkormányzat tájékoztatása szerint óriási érvágást jelent számukra a támogatáscsökkenés, nem tudják mindenhol pótolni a kieső összeget, ennek ellenére igyekeznek továbbra is magas színvonalon biztosítani a szolgáltatásokat, illetve továbbfejleszteni azokat. Közvetlen turisztikai kiadásra az idei évben is közel félmilliárd forintot terveztek be, és változatlanul biztosítják a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület és a térségi TDM-szervezet működéséhez szükséges támogatást. A fejlesztéseket pedig a pályázati lehetőségek mind jobb kihasználásával próbálják megvalósítani.

 

Kevesebb juthat a TDM-szervezeteknek

Egerszalók egyfelől szintén a helyi idegenforgalmi adó – 300-ról 400 forintra történő – megemelésével próbálja pótolni az alacsonyabb központi költségvetési támogatás miatt kieső részt, több mint 29 millió forintot. Másfelől kevesebb összeget irányoznak elő az idegenforgalommal kapcsolatos működési és fejlesztési kiadásokra, és a helyi TDM Egyesület részére is mintegy 5,5 millió forinttal kevesebbet tudnak adni, mint 2016-ban. Tavaly egyébként marketingre közel kétmilliót, egyéb turisztikai célokra és turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre több mint 140 millió forintot fordítottak.

Egerszalók híres sóterasza

Fotó: gyogyvizekvolgye.hu

Mezőkövesdnek sok más önkormányzathoz hasonlóan fix összegű megállapodása van a helyi turisztikai marketingszervezet finanszírozására, így azt valószínűleg nem érintené a változás akkor sem, ha a város kapna támogatást a beszedett idegenforgalmi adó után. Tavaly 41,5 millió forintot szedtek be ezen a címen, nagyrendezvényre, marketingre és az információs iroda fenntartására pedig 32 millió forintot fordítottak, és idén úgy tervezik, hogy legalább a tavalyival megegyező összeget adnak ki turisztikai célokra.

 

Az I. és a VII. kerületet nem rengeti meg a csökkenés

A Budavári Önkormányzat 2017-ben a központi költségvetési támogatások között nem részesül az üdülőhelyi feladatokra kapott támogatásban, azonban tájékoztatásuk szerint a kerület gazdálkodása stabil, a turisztikai kiadásokra van fedezet, így a turisztikai koncepcióban vázolt célok nem kerülnek veszélybe.

Várkert Bazár, I. kerület

Fotó: Szalay Gábor

2016-ban a Budavári Önkormányzat több mint 219 millió forint idegenforgalmi adót szedett be, turisztikai célokra összesen 62 millió forintot fordított, 2017-ben pedig 75 millió forintot tervezett be erre a célra a költségvetésbe.

A fővárosban az egyik legtöbb idegenforgalmi adót beszedő VII. kerület önkormányzata nem tervezi máshonnan pótolni az alacsonyabb támogatás miatt kieső 343 millió forintos összeget, mivel tájékoztatásuk szerint a feladatok végrehajtásához szükséges források a 2017.  évi költségvetésben rendelkezésre állnak, az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodásának köszönhetően a kieső összeg nem befolyásolja jelentősen a jövőbeni fejlesztések megvalósítását, a turisztikai marketing finanszírozása pedig ésszerűbb, takarékosabb felhasználás mellett megoldható.

Szimpla Kert, VII. kerület

Fotó: Pinterest

Az idei évi költségvetésben a turizmussal kapcsolatos feladatokra több mint 206 millió forintot, a turizmusra is hatással bíró beruházásokra közel 242 millió forintot irányzott elő az önkormányzat, míg tavaly összesen csaknem 250 millió forintot fordított hasonló célokra.