Princzinger Péter: A SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja marad

A SZÉP-kártya szabályozása többször módosult az elmúlt időszakban, milyen hatásuk volt ezeknek az intézkedéseknek, mit mutatnak az adatok?

A Covid időszakban életbe léptetett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az éves feltöltés összege 2019-ről 2020-ra 242 milliárdról 286 milliárd forintra, majd 2021-ben 356 milliárdra nőtt. 2022-ben lényegében ugyanennyit, 354 milliárd forintot töltöttek fel. Ami az idei évet illeti, emelkedő trendvonal látszik: míg 2022. január 1. és május 31. között 163 milliárd, addig 2023 első öt hónapjában 175 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a kártyákra. 2019-ben körülbelül 2 millió embernek volt SZÉP-kártyája, idén már 2,6 millió kártyabirtokost tartunk számon, ezzel párhuzamosan az elfogadóhelyek száma 40 ezerről 45 ezerre nőtt.

Május 31-én lejárt egy fontos határidő, eddig lehetett levonásmentesen felhasználni a 2022. október előtt feltöltött összegeket. Mennyi pénz maradt a kártyákon?

Összességében jellemző, hogy folyamatosan magas a kártyákon lévő, felhasználható forrás. 2023. május 31-én – a rekord magas májusi költés után is – 98 milliárd forint felhasználható egyenleg volt a kártyákon. Elkölthető pénz tehát van, és lesz is a kártyákon bőven.

Többet vagy kevesebbet költöttek az emberek az év első hónapjaiban, mint tavaly ilyenkor?

2023 első öt hónapjában a kártyabirtokosok 164 milliárd forintot költöttek, ugyanez a szám a tavalyi év azonos időszakában – amikor szintén lehetett a SZÉP-kártyával hidegélelmet is venni –, 128 milliárd forint volt élelmiszervásárlás nélkül.Tehát egyértelmű, hogy a turisztikai szolgáltatóknál elköltött összeg növekszik.

A szállodák, fürdők szakmai szövetségei mindazonáltal – ahogy a tavalyi kiterjesztéskor is – most ismét megkongatták a vészharangokat. Mit gondol, mennyiben mehet az élelmiszervásárlás a turisztikai célú felhasználás rovására?

Szerintem ettől nem kell tartani. A SZÉP-kártyák hidegélelem vásárlására való felhasználása nem jelent komoly veszélyt a turisztikai ágazatra.

Princzinger Péter, az MTSZA elnöke

Fotó: MTSZA

2022-ben is öt hónapig élt ez a lehetőség, és a kártyabirtokosok akkor az egész éves költésük, ami 380 milliárd forintra rúgott, mindössze 8,8 százalékát fordították hideg élelmiszer vásárlására. Nincs okunk feltételezni, hogy 2023-ban az arány ettől lényegesen eltérne.

Vélhetően azok a kártyákon lévő kis összegek, a 10-20-30 ezer forintok vándorolnak majd az élelmiszer-kereskedőkhöz, amelyekből nem jönne ki egy háromcsillagos szállodai szoba ára egy éjszakára, két személynek reggelivel, tehát amit amúgy sem a szálláshely-szolgáltatóknál költenének el az emberek.

Egyébként a Covid-időszak és a zsebek közötti határok feloldása óta a SZÉP-kártyákon lévő teljes forrás nagyjából 60 százaléka a vendéglátó üzletekhez, 30 százaléka a szálláshely-szolgáltatókhoz és 10 százaléka a szabadidős szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokhoz kerül.

A Világgazdaság önt idézve azt írta, hogy „a megemelt feltöltési keretből, a több pénzből több folyik majd be a turizmusba". Ez nem kincstári optimizmus? Mire alapozza ezt a várakozását?

Üveggömböm nekem sincs természetesen, de nem is kell, hiszen a számok magukért beszélnek! A SZÉP-kártya-birtokosok 2023-ban eddig elköltöttek 164 milliárd forintot, van még a kártyáikon 98 milliárd. Ha a munkáltatók csak ugyanannyit töltenének fel a kártyákra június 1-től december 31-ig, mint a tavalyi év azonos időszakában, akkor ehhez a közel 100 milliárdhoz további legalább 200 milliárd forint érkezik még. De az tartom valószínűbbnek, hogy a feltöltés összege a következő hét hónapban a járulékkedvezménnyel adható keret 450 ezer forintról 650 ezerre történő emelése révén ennél több lesz, nem lehetetlen, hogy 220 milliárd.

A SZÉP-kártya-birtokosok az év első öt hónapjában 164 milliárd forintot költöttek el

Fotó: MTSZA

Tehát nem megalapozatlan az a várakozás, hogy elvileg összesen 460-480 milliárd forint elkölthető forrás lesz a SZÉP-kártyákon. Azaz elvileg ennyi áramolhat az idén a kártyát elfogadó turisztikai szolgáltatókhoz, illetve az év utolsó öt hónapjában kisebb részben az élelmiszerboltokhoz. Ha a tavalyi arányokból indulunk ki, és mondjuk ebből akár 40-50 milliárdot élelmiszerre költenek, akkor ebből látható, hogy a turisztikai szolgáltatók is jóval több bevételt realizálhatnak a tavalyi 380 milliárd forintnál, és a SZÉP-kártya emellett egy másik gazdasági szektorban, a kereskedelemben érdekelt vállalkozásoknak is segít, számukra is pótlólagos keresletet jelent.

Nem akaszthatja meg a cégek további felöltési kedvét, a pótlólagos keretösszeg kihasználását, hogy az előző évhez képest most nehezebb gazdasági környezetben kell működniük? Pontosan miért és mennyire éri meg a munkáltatónak, ha nem bért ad az alkalmazottaknak, hanem SZÉP-kártya-juttatást?

A járulékkedvezmény lényege leegyszerűsítve az, hogy ha a munkáltató nettó 100 forintot akar adni a munkavállalójának, ez adókkal, járulékokkal együtt munkabérként 165 forintba, SZÉP-kártya-juttatásként viszont csak 138 forintba kerül a cégnek. A munkáltatók élnek is a lehetőséggel, egyre több munkavállalónak adnak SZÉP-kártyát, és az is jellemző, hogy az adható legmagasabb összeget töltik fel rá.

Alkohol és dohány kizárva a SZÉP-kártya-költésből

A Széchenyi Pihenőkártya módosított szabályozásáról szóló, augusztus 1-jén életbe lépő 237/2023. (VI.19.) kormányrendelet szerint az éves rekreációs keret összegét 200 ezer forintos egyszeri juttatással emelhetik meg a munkaadók december 31-ig.
A SZÉP-kártya augusztus 1-jétől december 31-ig használható élelmiszervásárlásra, alkohol- és dohánytermékekért azonban nem lehet vele fizetni. A rendelkezés azt is meghatározza, hogy milyen típusú üzletekben vásárolhatunk hidegélelmet a kártyával. Ezek a következők:
• élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem;
• zöldség, gyümölcs kiskereskedelme;
• hús-, húskészítmény kiskereskedelme;
• hal kiskereskedelme;
• kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem;
• egyéb élelmiszer-kiskereskedelem;
• élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme.