Hévíz, Mórahalom, Zalakaros a Magyar Fürdőinnovációs Díj nyertesei

A Magyar Fürdőszövetség zalakarosi közgyűlését Boros László Attila, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény az elmúlt évek legmagasabb részvételi számával büszkélkedhet, és az előadók névsora is igen impozáns.

Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke

Fotó: turizmus.com

A jelenlévőket Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte. A 270 ezres lélekszámú megyében a TOP programnak köszönhetően jelentős fejlesztések indultak el, ezek közül az önvezető autók számára készülő 40 milliárd forintos tesztpályát és a kísérleti 5G hálózatot említette.

A helyiek reményei szerint mindkét projekt következménye az lesz, hogy egy olyan új réteg jelenik meg Zala megyében – a magasan képzett műszaki értelmiségiek és családjuk –, akik az itteni szórakozási, rekreációs lehetőségeket is igénybe akarják venni.

Magyarország második „legerdősültebb megyéje” hasonlóképpen vonzza a vadászokat és családtagjaikat is.

A közgyűlés résztvevői

Fotó: turizmus.com

Könnyebben elérhetővé teszi a megyét az M70-es út idén év végére elkészülő kiegészítése, ami Letenyét és az M7-es autópályát köti össze kétszer két sávon. A turisztikai célú fejlesztések közül az Eurovelo 13 és 14 kerékpárutakat említette. Nem véletlenül: a burgenlandi statisztikák azt mutatják, hogy a középosztály idősebb tagjai szívesen és gyakran töltik aktívan szabadidejüket, és eredményeik számunkra is mintául szolgálhatnak.

A Zala Megyei Közgyűlés alelnöke a turizmus kapcsán kitért arra is, hogy Hévíz 1,6 millió vendégéjszakát mondhat magáénak, ez a tiszteletet parancsoló szám Budapest után a második legmagasabb.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke

Fotó: turizmus.com

A megyének Hévíz és Zalakaros mellett még két jelentős fürdője van: Kehidakustány és Lenti.

"Három magyarországnyi ember biztosan nem téved"

Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere felidézte, hogy Zalakaros 1992-ben az egyik alapítója volt a Magyar Fürdőszövetségnek. A város Magyarország hatodik legkisebb városa, de az egyik legbiztonságosabb, legtisztább és legvirágosabb.

Zalakaros Magyarország top 10 fürdővárosának egyike, tavaly 650 ezer fürdőbelépőt adtak el, és 750 ezer vendégéjszakát realizáltak. Az elmúlt években töretlen volt a fejlődés, ami elsősorban az innovációnak, a marketingnek és a fejlesztéseknek köszönhető.

A városban mintegy nyolcezer szállásférőhely – 15 szálloda, 635 magánszálláshely és két panzió – van. A vendégek háromnegyede magyar, negyede pedig külföldi. Ezen belül legnagyobb arányban a németek képviseltetik magukat (37%), őket követik a csehek (31%) és az osztrákok (17%). A fürdőben fél éve köszöntötték a harmincmilliomodik vendéget. „Három magyarországnyi ember biztosan nem téved” – tette hozzá a polgármester.

A cél a vendégek számának és költési hajlandóságának a növelése.

Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere

Fotó:  turizmus.com

Jelentős projekt lesz Zalakaros mint gyógyhely fejlesztése. Ez érinti többek között a sétányt, a látogatóközpontot és a szökőkutat is. Novák Ferenc felhívta a figyelmet a város kevésbé ismert látványosságaira, például a kilátóra, az Isteni Irgalmasság Templomára és a kiváló környékbeli borászatokra. A vendégeknek a közeli Zalavárra, Zalaszabarra és Keszthelyre is érdemes ellátogatniuk.

Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója elmondta: szakmai elismerésnek tartja, hogy a Magyar Fürdőszövetség Zalakaroson tartja közgyűlését. Mielőtt elkezdte volna beszédét, köszöntötte elődjét, Krampek Mihályt. A magyarországi fürdők történetének rövid ismertetése után bemutatta a „zalakarosi csodát”.

A Zalakarosi Fürdőben egymást érik a fejlesztések: júliusban felavatták a teljes körű felújításon átesett Gyógycentrumot. Szeptember elején átadták a Kisfaludy-program keretében megújult, 23 szobás Fürdő Hotelt, az év végére pedig működni fog az élményfürdővel közvetlen összeköttetésben álló új épületrész, a Szaunavilág.

A fürdő az „Év Fürdője 2018” közönségszavazás második helyezettje volt, 2019-ben pedig szintén dobogós helyezést ért el: a harmadik lett. „Büszke vagyok arra, hogy úgy tudtunk eredményesek lenni, hogy eközben az átlagos béremelés 2018-ban és 2019-ben is meghaladta a 12 százalékot. 2019-re egymás munkáját megbecsülő csapatot, nagyon jó menedzsmentet és kollektívát tudtunk létrehozni” – tette hozzá Cziráki László.

Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő igazgatója

Fotó: turizmus.com

Bufa-Dőrr Zsuzsanna környezetvédelmi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi Központ képviseletében a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének jelenlegi és tervezett szabályozásáról beszélt. A fürdők tevékenységét szabályozó hazai jogszabályok húszévesek, pedig azóta a technológia és a fürdők használata is sokat változott. Kormányzati szándék is van arra, hogy az elavult rendeleteket felváltsák az újabb, modernebb jogszabályok.

A Magyar Fürdőinnovációs Díj nyertesei

Mielőtt kihirdették volna a nyertesek nevét, Boros László Attila néhány mondatban beszélt a Magyar Fürdőszövetség által első ízben, hagyományteremtő szándékkal meghirdetett Magyar Fürdőinnovációs Díjról. Céljuk az innovatív ötleteket négy kategóriában megmutatni, azután a legjobbakat nemzetközi szintre is eljuttatni. Az értékelést független szakmai zsűri végezte.

Minden nyertes 1 millió forint értékű marketingtámogatást kap a Fürdőszövetségtől, amely azt is vállalja, hogy a nyerteseket elindítja az Európai Fürdőszövetség hasonló pályázatán, és segíti őket többek között azzal, hogy átvállalja a nevezési díjat és a pályázat angolra fordításának költségeit.

A nyertesek kategóriánként a következők:

Innovatív szemléletformálás (marketing és kommunikáció, értékesítés, látogató-menedzsment, oktatás):

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház

A díjat a létesítmény hivatalosan 2019 januárjában megnyitott KinesoLab mozgáslaboratóriuma kapta. Itt innovatív vizsgáló tevékenység keretében mérik többek között a balneoterápia és a komplex rehabilitáció hatékonyságát, ami lehetőséget teremt a medical wellness célzott alkalmazására és a szakmai munka minőségének javítására.

A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház képviselői, Kvarda Attila és Vas-Barna Rita a díjjal

Fotó: turizmus.com

Innovatív műszaki – technológiai, üzemeltetési megoldás:

Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő

A gyógyfürdő a termálenergia innovatív hasznosításáért kapta a díjat. A fürdőnek hat gyógymedencéje van, ezekből napi 460 köbméter 34-36 Celsius-fokos víz elfolyik. Ezzel a vízzel tudják fűteni magát a fürdőt, sőt a városi közintézményeket is.

Farkas Gábor, a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő képviselője a díjjal (jobbra)

Fotó: turizmus.com

Innovatív fürdőszolgáltatás:

Zalakarosi Fürdő

A legújabb fejlesztések: a Gyógycentrum, a Fürdő Hotel és az év végére elkészülő Szaunavilág. A tervek között szerepel az all inclusive belépő, a karórás beléptető és értékesítő rendszert bevezetése.

Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő igazgatója a díjjal

Fotó: turizmus.com

Ezután adták át a Nemzeti Tanúsító Védjegyeket Juhász Szabolcs, az MTÜ egészségturizmusért felelős igazgatója közreműködésével.

Ötcsillagos minősítést kapott a Harkányi Gyógyfürdő gyógyfürdő és strand kategóriában.

A Harkányi Gyógyfürdő képviselői, Zsadányi Zsolt és Szilágyi Tibor a Nemzeti Tanúsító Védjeggyel

Fotó: turizmus.com

Szintén öt csillaggal ismerték el a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőt strand és uszoda kategóriában.

Négycsillagos minősítést mondhat magáénak strand kategóriában a Miskolc Selyemréti Fürdő.

Scheitzner Beáta, a Miskolc Selyemréti Fürdő képviselője a Nemzeti Tanúsító Védjeggyel

Fotó: turizmus.com