Kínai cég építene gyorsvasutat Ferihegyre

Forrás: hvg.hu

 2019. január 26. 08:50

A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonú vasúti járműgyártója, a CRRC már két évvel ezelőtt jelezte, hogy érdekelné a ferihegyi gyorsvasút megépítése és üzemeltetése.

A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját is érdekli a ferihegyi gyorsvasút – derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumból.

A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.

A Liszt Ferenc repülőtérre vezető vasúti kapcsolat terve nem új, végül 2016 novemberében született döntés arról, hogy a MÁV által üzemeltetett Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalról épüljön egy kiágazás a reptér felé. A projektet elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt azóta semmi.

A CRRC-dokumentumban leírt nyomvonal, amelyet maga a cég építene és üzemeltetne, a jelenleg is létező MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A szakaszon 13 híd épülne összesen 5,5 km hosszan.

A kínai cég 250, sőt 380 km/órás sebességgel száguldó vonatokat  is gyárt

Fotó: CRR

A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, de egész éjszaka is járnának, a legkevésbé frekventált időszakban is félórás gyakorisággal.

A megvalósításban két kínai társaság konzorciuma venne részt: a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó. A dokumentumban az áll: a konzorciumi partnerek a magyar állam pénzügyi szerepvállalására nem tartanak igényt.

A reptéri vasút tervezett jegyára egy utazásra nettó 2500, azaz áfával 3175 forint lenne – utóbbi összeget fizetné tehát az utas egy útért. A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne. A befektető 35 év alatt várja a beruházás megtérülését és a hitel visszafizetését, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adná.

A CRRC maga gyártaná a járművet is, 6 db 300 férőhelyes elektromos motorvonatot, az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számol.

A dokumentumban leírtak szerint a közvetlen reptéri expressz előnye a tervezett MÁV-os reptéri vasúttal szemben az lenne, hogy külön pályán haladna, így gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb lenne, mivel más vonatok késése nem akadályozná.

Amíg a kínai verzió végállomása a reptér lenne, addig az eredetileg tervezett hazai változatban a meglévő MÁV-vonalról kiágaztatott vonal továbbmenne Szolnok felé, és Monor előtt visszatérne a 100-as vasútvonalra.

A hvg szerint a ferihegyi terminálépület elé tervezett parkolóház építését azért állították le, mert útban lett volna kínaiak által tervezett reptéri vasútnak. Kurucz László, a Budapest Airport helyettes szóvivője a lap kérdésére ezt cáfolta, mondván csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt állították le a parkolóház építését. És hozzátette: a Budapest Airport nem tud a kínai vasúttal kapcsolatos tervről, csak a hivatalos, elkészült engedélyekkel rendelkező változatról (a 100-as vasútvonal kiágaztatásáról) vannak ismereteik.


Kapcsolódó cikkek

Budapest Airport 2024

2019. január 17.