MUISZ-közgyűlés a kultúra jegyében

A rendezvény előtt az érdeklődők vezetett túrán ismerhették meg a díjnyertes épület szolgáltatásait. A bejárás során Puczkó László, az „anyavállalat" Liget Zrt. vendégélmény- és turisztikai szakértője egyebek között elmondta, hogy a rendezvényszervezők részére készült egy sales guide a Magyar Zene Házáról (MZH), amelyben minden fontos adat és információ szerepel, konkrét kérdéseket a rendezvény@mzh.hu e-mail címre lehet küldeni.

Puczkó László megemlítette, hogy mivel sokféle programot szerveznek a házban, és az épület nem igazán tagolható, a külsős eseményekre kiadható időpontok száma korlátozott. Az MZH vezetésének vétójoga van azzal kapcsolatban, hogy milyen külsős eseményt fogadnak be.

A turistacsoportokat magyar, illetve angol nyelvű vezetett túrákkal várják, amelyért nem lehet utólag fizetni, hangzott el. Májusban nyílik az épület mellett egy sörterasz, amelyet a Rampart gasztro üzemeltet. Júliustól elektromos buszok is közlekednek majd a Hősök teréről a Magyar Zene Házához.A közgyűlés résztvevőit ezután Horn Márton, az MZH operatív igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a projekt 2014-ben indult. 168 pályamű közül választotta ki a japán nyertest a nemzetközi zsűri. A három fő részből – koncertterem, zenepedagógia terek, föld alatti kiállítóterek – álló különleges épület több nemzetközi díjat is nyert. A koncertterem 320 férőhelyes, a kiállítóterem 2000 négyzetméteres. Az épület iránt óriási az érdeklődés: három hónapos működése során több mint 150 ezer látogatót fogadott.

A kultúra arcai: EKF és Liget projekt

Ezután Molnár Judit, a MUISZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, felidézve, hogy április 11. a magyar költészet napja, a turizmus pedig több szállal kötődik a kultúrához.

A következő előadás középpontjában is a kultúra és a turizmus állt: Holczer Adél kommunikációs és marketingkoordinátor ismertette a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elhangzott, hogy Veszprémhez a régiójában található 116 településsel közösen valósítja meg az EKF programjait, amelyekre több mint 1 millió látogatót várnak.

A jövő év folyamán 500 program, 10 kiemelt esemény és 30 fesztivál várja az érdeklődőket Veszprémben és környékén. Az eseménysorozat megnyitójára 2023. január 21-22-én kerül sor.

Puczkó László ezután a Liget projekt turisztikai vonatkozásait foglalta össze. Mint mondta, ez jelenleg Európa legnagyobb kulturális-szabadidős beruházása, amelynek sok turisztikai vonzata is van.

Hamarosan megnyílik a Néprajzi Múzeum – mondta Puczkó László

Fotó: Turizmus.com

A már átadott projektelemek – Szépművészeti Múzeum Román csarnoka, Millennium Háza, Magyar Zene Háza stb. – mellett hamarosan megnyitják a Néprajzi Múzeumot is, benne a Liget látogatóközpontjával. Az épületben működik majd a Budapest Brand információs pontja, és lesznek nyilvános WC-k is. A környéken működő szálláshelyek vendégei kedvezményes áron parkolhatnak a múzeum alatti mélygarázsban.

A Liget Zrt. célja, hogy a Városliget összes létesítményét – beleértve a Széchenyi fürdőt és az állatkertet is – egységes egészként kezelje, ennek érdekében összehangolják például a különböző helyszínek által kínált programokat is – mondta el Puczkó László.

Hepe vagy hupa következik most? – tette fel a kérdést Micimackót idézve Molnár Judit

Fotó: Turizmus.com

Évértékelő és idei tervek

Ezután Molnár Judit beszámolt a szövetség elmúlt évi munkájáról. Tavaly augusztusban Esztergomban megtörtént a szövetség tisztújítása, újraindultak a MUISZ-vacsorák, és megvalósult több tanulmányút – Bajna- Tata-Majk, Vác, Szeged, Szent István terem, Lovarda, Főőrség. Idén IATA-kerekasztalt szerveztek, és dunai hajós program is volt az Österreich Werbung támogatásával.

Ebben az évben folytatódik a tanulmányutak sora: Operaház, Eiffel-műhelyház, Néprajzi Múzeum, Debrecen, Fertőd és Burgenland, Füzérradvány és Bors, Szabadkígyós és Szarvas szerepel a programban. A külföldi utak esetében szeptemberben Valencia, novemberben Kairó és nílusi hajóút, 2023 tavaszán pedig Djerba a tervezett úti cél.

Elhangzott, hogy a 2019-es 212-vel szemben tavaly 163 tagja volt a szövetségnek.

Antalóczy Györgyné, a felügyelőbizottság elnöke előadásában idézte a TÁRKI felmérését, amely szerint a magyar lakosság 40%-a tervez idén belföldi, több mint 20%-a pedig bel- és külföldi utazást. Az idei adóváltozások összefoglalása után a szakember kiemelte, hogy az idén kifejezetten előnyös a 25 év alattiak, illetve a 65 felettiek foglalkoztatása, mivel alacsonyabb adóteherrel jár.

Kerekasztal-beszélgetés aktuális témákról

A közgyűlés végén kerekasztal-beszélgetésre került sor, Erdei Bálint alelnök moderálása mellett az idei év kilátásairól tartott eszmecserét öt utazási irodai szakember. Szóba kerültek egyebek között az elmúlt időszak kihívásai, az utazási szokások változásai, a munkaerő-helyzettel kapcsolatos problémák, a home office munkavégzés kérdése, illetve az árazással kapcsolatos aggodalmak.

A beszélgetés résztvevői balról: Zakar Jozef, Komora Zoltán, Jakus József, Füri Mihályné, Gyenizse Dorottya és Erdei Bálint

Fotó: Turizmus.com

Füri Mihályné, a Kartago Tours cégvezetője azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban „kimaxolták az újratervezés képességét". Álláspontja szerint az utazási irodák szerepe felértékelődött a gyorsan változó körülmények miatt. Korábban távozott kollégái közül többen visszatértek hozzájuk, de a munkaerőhiány mérséklése érdekében elkerülhetetlen a gyakorlattal nem rendelkező új dolgozók munka közben történő betanítása.

Jakus József, a Travel-Trans Union ügyvezető-tulajdonosa a sofőrhiány, a turistabuszokra sajnos nem érvényes üzemanyagárstop miatti magasabb tankolási költségek és az emelkedő lízingdíjak miatt a hitelmoratórium vége után jelentkező problémákra hívta fel a figyelmet. Arról is beszélt, hogy jelenleg csak három étterem kínál folklórprogramot Budapesten, míg a járvány előtt 17 ilyen hely működött.

Zakar Jozef, az Invia ügyvezetője arról beszélt, hogy a járvány ideje alatt az automatizálásra helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor a vidéki franchise-hálózatuk forgalma azt jelzi, szükség van a személyes találkozásra az utazási irodákban.

Komora Zoltán, az IBUSZ vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a járványban az újraindulás időszaka volt a legnehezebb a korábbi leépítések miatt. Forgalmuk ragyogóan alakult az előfoglalási időszakban, a háború óta viszont kivárást érzékelnek.

Gyenizse Dorottya, az OTP Travel beutazási vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány miatt történt anomáliák miatt újra az Európai Unió illetékes szervei előtt van a csomagtúra-szabályozás kérdése, hiszen  „nem normális állapot, hogy miközben a szolgáltató (szálláshely, légitársaság) jóformán azt csinál, amit akar, az utazási iroda köteles mindenért az anyagi felelősséget vállalni" – fogalmazott.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a drasztikus üzemanyagár-változás és a forint árfolyamának hektikus mozgása nagyon megnehezíti az utak árazását, miközben a legtöbben jogi okokból nem is tudnak utólag élni az áremelés lehetőségével.

Füri Mihályné a nehézségek ellenére úgy gondolja, hogy mivel az emberek többsége utazni akar, az idén a hazai kiutas forgalom túlszárnyalhatja a 2019. évi csúcsot.