Vagyoni biztosíték: vegyes érzések a rendeletmódosítás után

A hazai utazásszervezők túlnyomó többsége, különösen a kisebb irodák feszülten várták a vagyoni biztosítékra vonatkozó rendelet módosítását, amely végül az utolsó pillanatban, október 29-én jelent meg, és egyebek mellett két hét haladékot adott az irodáknak a szerződések megkötésére.

A jogszabály módosítása előtt Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kaució mértékének 50 százalékos csökkentése vélhetően nagyobb mozgásteret ad a szerződéskötésre hajlandóságot mutató két biztosítótársaság, az EUB és a Colonnade számára. Mint elmondta, ők lehetnek azok, akik az Aegon régi ügyfeleinek (több mint 140 utazási irodának) is tudnak majd segíteni. A helyzet azonban, úgy tűnik, nem ennyire egyértelmű.

EUB: a pénzügyi és a likviditási helyzet meghatározó

Az EUB szerint a változás javíthatja egyes utazási irodák esélyeit és lehetőségeit, hiszen a kisebb biztosítási összegek miatt kisebb kockázatot jelenthetnek, ráadásul most a biztosítók mozgástere is nőtt, hiszen a jelentősen limitált summa-vállalási lehetőségeikből – a kaució mértékének csökkentése miatt – több iroda biztosítását vállalhatják, mint ahogy az néhány hete látszott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi évekhez képest többletkapacitást tudnának vállalni a biztosítók.

Megkeresésünkre elmondták azt is, hogy elsősorban nem méret és árbevétel kérdése, hogy kivel kötnek szerződést.

2021-re vonatkozó vállalásaikat az érintett utazási iroda jelenlegi és várható pénzügyi és likviditási helyzete határozza meg, vagyis az előleg- és voucherállomány nagysága, és ehhez mérten a rendelkezésre álló saját tőke és készpénzállomány.

„Jelentős előnyt jelent, ha a biztosítási fedezetet meg tudja támogatni az iroda saját résszel pénzügyi letét formájában. Vagyis jobb helyzetből indul az az iroda, amelyik képes egy teljes évre pénzeszközt letétbe helyezni arra az esetre, ha bekövetkezne a csőd, és kártérítést kell fizetni az utasoknak. Ilyenkor a letét erejéig az iroda fizet, és a biztosító „csak" akkor áll be a kárkifizetésbe, ha a letét összege elfogyott" – magyarázta lapunknak szempontjaikat Lengyel Márk, az EUB elnök-vezérigazgatója.

Cégüket az október 31-i határidő előtt a korábbi évekhez hasonlóan sok száz iroda kereste meg, de arról, hogy milyen volumenben tudnak szerződést kötni az irodákkal, nem nyilatkoztak. Megerősítették viszont, hogy lehetőségeik korlátozottak, az elbírálásban pedig a döntő szempontot az adott vállalkozás pénzügyi kondíciói és kilátásai jelentik.

Emelkedő díjak?

Az utazási irodás fórumokon többen szóba hozták a díjak várható emelését, ami mögött az állhat, hogy több, vagyoni biztosítékot adó biztosító mögül a közelmúltban kihátrált a viszontbiztosítója.

Az EUB a biztosítási díjak változásáról a következőt nyilatkozta: az aktuális díjakról mindig a vállalt kockázat alapján hozzák meg a döntést. Amennyiben vállalható az iroda, de nőtt a kockázat, nyilván a díj is nőni fog, ha nem nőtt a kockázat, akkor a díj is változatlan vagy akár kedvezőbb is lehet. Többségében azonban az idei évi és a jövő évi kilátások inkább rosszabbak a megelőző éveknél, vagyis érzékelhetően nőtt egyes vállalkozások és a teljes piac csődkockázata.

Nem nyilatkozik a Colonnade

A kétszereplősre zsugorodott piac másik játékosa, a Colonnade korábbi megkeresésünkre október közepén azt válaszolta: egyelőre nem tudnak egyértelmű állásfoglalást adni a vagyoni biztosíték kapcsán. A rendeletmódosítás bejelentése után ismét megkérdeztük a társaságot arról, hogy a szabályozás megismert változása mennyiben változtat üzletpolitikájukon? A biztosító szerkesztőségünknek nem kívánt nyilatkozni a témában, telefonos megkeresésünkre csak annyit mondtak, hogy partnereiket és a hozzájuk forduló utazási irodákat közvetlenül tájékoztatják döntésükről.

Csak a kötelező biztosítást adja az Aegon

Ahogy azt korábban megírtuk, az Aegon a 2021-es évre a korábbinál kevesebb szolgáltatást nyújt az utazási irodák számára a vagyoni biztosíték biztosításrendszeréből, tulajdonosi döntés alapján vagyoni biztosítékot nem, csak a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezését garantáló kötelező biztosítást lehet náluk igénybe venni. (Mint ismeretes, a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére csak biztosítóval köthető szerződés, ezt tehát nem lehet pénzbeni letéttel kiváltani – a szerk.)

Számos irodának jelent könnyebbséget a vagyoni biztosíték szabályainak változása, de vélhetően lesznek olyanok is, akikkel így sem szerződnek a biztosítók

Fotó: 123rf

„Az elmúlt időszakban több tucat ajánlatot kiadtunk a kötelező biztosításra, ezek közül több kötvényesedett is" – nyilatkozta lapunknak Bodor Máté üzletágvezető.

Partnereik lehetséges számával kapcsolatban nem kívántak nyilatkozni, annyit azonban elmondtak, hogy több olyan bankkal felvették a kapcsolatot, amelyekhez fordulhatnak az utazási irodák a vagyoni biztosítékuk készpénzletétben történő igazolása miatt. Meg is osztották velük ezt az információt azért, hogy segítsék a döntést: biztosítót, bankot, vagy kombinálva, biztosítót és bankot érdemes-e keresniük az ügyben.

Nem tud mindenki szerződni

Egy biztos: akár a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra fedezetet nyújtó vagyoni biztosíték, akár a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezését garantáló kötelező biztosítás megkötéséről van szó, nincsenek könnyű helyzetben az érintett felek, hiszen a biztosítótársaságok – az utazási szektorra jellemző magas kockázatok miatt – Európa-szerte igyekeznek kihátrálni a vagyoni biztosításból. A fenti okok miatt a ténylegesen megkötött szerződések száma az utazási szakma várakozásai szerint biztosan csökkenni fog, és lesznek olyan irodák, amelyek kénytelenek lesznek felfüggeszteni működésüket, vagy – a jövőben csak közvetítéssel foglalkozva – beszüntetni utazásszervező tevékenységüket.

Esélyt kaphatnak a kis irodák

Konkoly Roland, a Pannonia Travel ügyvezető-tulajdonosa vegyes érzésekkel fogadta a jogszabály-módosítást. Meglátása szerint a 7 millió forintos vagyoni biztosíték-minimum változatlanul hagyása a hazai utazásszervezők jelentős részét képező kisebb irodák jogos csökkentési igényét hagyja figyelmen kívül, hiszen ők nem kaptak érdemi könnyítést, míg a nagyok esetében a többszáz milliós, akár milliárdos kaució felezése igen jelentős segítséget jelent.

Álláspontja szerint elvárható lett volna az 7 milliós határt levinni, mert ha egy iroda év közben át is lépi az adott vagyoni biztosíték köteles forgalmat 10 %-kal, törvény szerint hét napon belül köteles feltölteni a megfelelő szintre a vagyoni biztosítékát.

„Az is tény ugyanakkor, hogy változásnak pozitív hatása is van. Ugyanis eddig a kisebb irodák egy jó része „várólistára", mások elutasításra kerültek a biztosítók által, de mivel most a nagy irodák kauciója a felére csökken, ezért a kötelezően képzett kockázati alapból milliárdos összegek szabadultak fel a biztosítóknál, amit így a kisebb irodák szerződéseinek fedezetéül tudnak mostantól felajánlani. Következésképpen a korábban elutasított, második körben bevont irodáknak nem szükséges a vállalkozásukat akár el is lehetetlenítő, a vagyoni biztosíték összegének megfelelő bankgaranciát, illetve pénzbeli letétet képezniük.

Ezt a megoldást némiképp árnyalja, hogy az irodáknak a vissza nem járó jelentős összegű biztosítási díj megfizetése mellett a korábbi évektől eltérően megállapodás szerint pár millió forintnyi letétet is el kell helyezniük a biztosítótársaságoknál.

Így valójában a minimális 7 millió és a pénzbeli letét összegének különbözete után vállalnak csak kockázatot a biztosítók. A biztosítók kockázatát az is csökkenti, hogy a következő fél évben nemigen lehet számítani nemzetközi utaztatásra, így a realizált forgalom jó esetben is felét éri majd el a minimális 7 milliós vagyoni biztosíték köteles forgalomnak, feltételezve, hogy az utazási kedv is helyreáll.

Mindent egybevetve a 2019-es évhez képest forgalomarányosan 100-200 %-os drágulás is megfigyelhető lesz majd a biztosítási díjakban, részben a kétszereplős, monopolizáló vagyoni biztosítékot nyújtó biztosítási piac negatív hatásaként, részben pedig a megnövekedett csődkockázat miatt" – prognosztizálta a szakember.

Meglátása szerint egyébként megoldás lehet a kisebb irodáknak, amennyiben nem rendelkeznek a jövő évre vonatkozóan külföldi előlegszerződésekkel, hogy csak belföldi utazásszervezésre kössenek vagyoni biztosítékot, mivel belátható időn belül úgysem lehet külföldre utaztatni, a nemzetközi vagyoni szerződést pedig év közben is meg lehet kötni, ha jövőre valamikor újra beindul a külföldi utaztatás.

A minimum összegek célja az alulbiztosítás kizárása

A MUISZ-tól kapott tájékoztatás szerint az utaztatást érintő jogszabályok változásában mindig sarkalatos pont a minimum összegek meghatározása, tekintettel arra, hogy a vagyoni biztosítékot egy alapvetően fogyasztóvédelmi célú európai uniós jogszabály határozza meg. A legfontosabb cél az alulbiztosítás lehetőségének kizárása. A vagyoni biztosítékkal kapcsolatos, jelenlegi tárgyalásoknál is elzárkózott a jogalkotó és jogalkalmazó hatóság a minimum összegek csökkentésétől, hiszen a befizetett előlegállományra fedezetet kell nyújtani, ugyanakkor például egy nagyobb család tengerentúli utazása önmagában könnyen kimerítheti a 7 millió forintos keretet. A minimum összeg eddig is független volt a tényleges árbevételtől, a tevékenység minimumát jelenti.

Ebben az esetben idén csupán az 500 ezres minimális vagyoni biztosíték összegre és a hazaszállítás költségeire fedezetet nyújtó biztosítást szükséges kötni, aminek vagyoni biztosíték részét banki garanciával vagy pénzbeli letéttel is ki lehet váltani.

Konkoly Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonibiztosíték-köteles forgalom nem azonos az árbevétellel, ugyanis az egynapos kül- és belföldi utak nem vagyonibiztosíték-kötelesek. Véleménye szerint ez is abba az irányba viszi a piacot, hogy egyre több iroda fog ilyen, egynapos programot kínálni, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti félelem is átmenetileg ebbe az irányba hat.

A szakember szerint mindezek mellet is lesznek olyan kisebb szervezők, amelyekkel nem kötnek szerződést a biztosítók, illetve nem tudják vállalni a biztosítók által szabott feltételeket, és mivel nem képesek bankgaranciát, illetve pénzbeli letétet sem képezni, szüneteltetni kényszerülnek a tevékenységüket vagy végleg bezárnak, esetleg felvásárolják őket a nagyobb szervezők, de az is előfordulhat, hogy átmenetileg közvetítőként folytatják tovább a tevékenységüket.

Fontos látni azt is, hogy egy esetleges csődeljárás esetén a biztosítótársaságoknak kell helytállniuk az eljárás alatt lévő iroda meglévő utazási szerződéseiért és utazási utalványaiért, még az idei vagyoni biztosíték terhére.