Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig

A Magyar Természettudományi Múzeum legújabb tárlata az antropológia és az archeogenetika segítségével szerzett tudáskockákat, eredettöredékeket mutatja be – hangzott el a kiállítás megnyitóján.

A régmúlt idők embereit a kiállításon arcrekonstrukciók hozzák közelebb, emellett régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciókon mutatják be a látogatóknak a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét.

Az arcrekonstrukcióknak köszönhetően a közönség láthatja, hogy milyenek lehettek a hun, az avar és a magyar koponyákhoz tartozó emberi arcok.

Bienert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója köszöntőjében többek közt elmondta, hogy a múzeum legújabb tárlata „egy nagyon izgalmas témát boncolgat”, amit „keleti szálként” említenek. „Ha azt a hosszú folyamatot nézzük, ami a keleti szálhoz köthető, akkor néhány arcot fogunk látni, ezeknek az embereknek a genetikai adatait és leírását, azokat a tényeket, amelyeket a tudomány fel tud mutatni”– mondta.

Mint fogalmazott, nem akarnak következtetéseket levonni, azokat majd később, pár év múlva, amikor egy sokkal nagyobb adatállomány áll majd a rendelkezésükre annak megválaszolására, hogy a magyarság honnan jött, milyen utat járt be és a Kárpát-medencében milyen folyamatok zajlottak.

Őseink egyik különös szokása volt a koponyatorzítás. A kiállításon három hun-germán kori egyén mesterségesen torzított koponyáját is megnézhetjük

Fotó: nhmus.hu

Keletről jött gének

A kiállítás először mutat be a nagyközönségnek olyan eredményeket, amelyeket az akkori idők embereinek molekuláris genetikai vizsgálataival kaptak.

Tudományos és áltudományos nézetek sokasága kíséri a témát: honnan származunk, kik a rokonaink.

Vajon egyszerű a válasz? Nem, hiszen különböző tudományágak foglalkoznak a magyarság őstörténetével, és ezek eredményei egyelőre nem, vagy csak részben rímelnek egymásra.

A kiállításnak nem az a célja, hogy pontot tegyen a viták végére, de a régészet, a történeti embertan és az archeogenetika eredményeinek felhasználásával bemutat néhány „eredettöredéket”.

A történelem során számos kultúra és népcsoport képviselői telepedtek meg a Kárpát-medencében. A magyarok nép rokonságtudata, önmeghatározása és eredetlegendái szempontjából a legfontosabbak a sztyeppi lovas nomád népek.

Közülük három a Kárpát-medencét választotta otthonának, és olyan államot hozott létre, amely jelentősen befolyásolta Európa történetét az 5. századtól.

A tárlat október 16. és november 18. között látható a múzeum kiállítási csarnokában.