Gésák a Duna-parton

Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás csütörtöki megnyitóján kiemelte, hogy a japán művészet hatása nélkül nem alakulhatott volna ki az európai modernizmus. "Rengeteget tanult Európa a japánoktól"- hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a japán művészet a 19. század végén, a 20. század elején olyan erős hatással volt a kultúrára, hogy átformálta és átalakította az európai művészetet.

A tárlat Gellért Katalin és Dénes Mirjam művészettörténészek hosszú kutatómunkáját veszi alapul és dolgozza fel Fajcsák Györgyi sinológus koordinálásával.

Csók István - Nők pávával (1917) Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria

A három hónapig látható kiállításhoz kapcsolódóan január közepén jelenik meg egy katalógus, amely tudományos alapossággal, de olvasmányosan dolgozza fel a japonizmus gondolatkörét és annak a magyar művészetre gyakorolt hatását - közölte a kuratóriumi elnök.

Fajcsák Györgyi sinológus a tárlatvezetésen hangsúlyozta: a kiállítás a japán kultúra magyarországi vetületét, lecsapódását mutatja be a 19. század utolsó harmadától az 1920-as évek elejéig. A kiállításon a japán és a magyar műtárgyak egymás mellé állítva kommunikációba lépnek. A tárlókban elhelyezett Herendi- és Zsolnay-műtárgyakon például ugyancsak a kínai és japán kerámiaművészet hatásai figyelhetők meg, mellettük pedig eredeti japán tárgyak láthatóak.