Idén trendi lesz az egészségturizmus, de fenntarthatók-e a fürdők?

Szegedi Andrea, a konferencia szervezője és moderátora megosztotta a résztvevőkkel, hogy 2023-ban három olyan utazási trend is lesz, amely az egészségturizmust is érinti. Az utazók egyre inkább szeretnék az érintetlen környezetet felfedezni, visszatérni a természetbe; olyan wellness-szolgáltatásokat keresnek, ahol a test-szellem-lélek egyensúlyára, a meditációra, csendes elvonulásra helyezik a hangsúlyt; emellett pedig a fenntartható utazás is felértékelődik. Ez utóbbi leginkább a Z generációnál figyelhető meg, de minden korosztály egyre szívesebben költ többet azért, hogy fenntarthatóan utazhasson, s az utazók 70 százaléka úgy gondolja, a fenntarthatóság növeli az utazási élményt – hangzott el.

Európai trendek, támogatott programok

Az európai fürdők helyzetéről Mezősi Csilla, az Európai Fürdőszövetség, az ESPA (European Spas Association) főtitkára tartott előadást. A szakember beszélt a 20 ország fürdőit képviselő szervezet felépítéséről, lobbitevékenységéről, majd megosztotta a legfrissebb híreket az európai uniós finanszírozási lehetőségeiről. Úgy látja, hogy az Európai Unió egészségturizmusában pozitív változás indult el, a szektor szereplői lehetőséget kapnak a fejlesztésekre, fejlődésre azáltal, hogy az unió történetében először közel 7 milliárd forintos összeget különítettek el az egészséggel kapcsolatos munkacsoportok projektjeire. Ebben benne van a Healthier Together Initiative, amely a nem fertőző betegségek preventív kezelését célozza, de a mentális egészség, valamint a post- és long-covid kezelések is kiemelt figyelmet kapnak. Kiemelte még a Rural Part és a Tourism Pathway 2023–27 programokat is.

Mezősi Csilla, az ESPA főtitkára

Fotó: Hunka Erika

Lobbitevékenységük eredményének tartja azt is, hogy a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) európai kongresszusát május végén Bulgáriában az egészségturizmus fókuszba állításával rendezik meg. Kiemelte a Be Active programot is, amelyben a Magyar Fürdőszövetség is partnerük. Ennek keretében a fürdőkben a mozgást, egészséges életmódot népszerűsítő promóciós kampányokat szerveznek.

Beszámolt az ESPA Innovation Award díját kiérdemlő jó gyakorlatokról is: Szlovéniában például egyes fürdők azon dolgoznak, hogyan tudják a kerékpáros- és az egészségturizmust összekapcsolni és egy-kéthetes programmá bővíteni a hosszú hétvégéket; míg Bulgáriában van olyan szállodalánc, melynek egységei háromszor használják a termálvizet a rendszerükön belül, majd ezt egy farmra is elvezetik és hasznosítják az élelmiszer-előállításban.

Nehéz helyzetben a hazai fürdők

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a hazai fürdők jelenlegi tendenciáiról és kilátásairól, a fenntartható fejlesztési lehetőségekről beszélt előadásában. A legfrissebb statisztikák szerint a külföldi vendégéjszakák 80 százaléka fürdőtelepülésen realizálódik, a 27 nemzetközileg jegyzett fürdőváros a vidéki Magyarország összes vendégszámának több mint egyharmadát fogadja – sorolta az adatokat.

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke

Fotó: Hunka Erika

Beszélt a koronavírus-járvány máig tartó negatív következményeiről. A fürdők 9 hónapig zárva tartottak, munkavállalóik jelentős részét elveszítették, és ezt azóta sem sikerült kiheverniük. Nehézséget jelentett, hogy a fürdőknek a bezárás alatt is megmaradtak az állandó költségeik, miközben a minimálbérek, a beszállítói árak és az energiaárak emelkedtek, ráadásul az önkormányzati fenntartású fürdők két évig nem tudták emelni az áraikat (ezt a korlátozást 2022 júliusában feloldották). Jó hír, hogy a vendégforgalomban végül nem történt olyan mértékű visszaesés, amit a szomszédos háború, az energiaárak emelkedése és az infláció miatt előrejeleztek.

Kántás Zoltán kitért arra is, hogy az energiaválság hatásának mérséklésére hozott kormányzati intézkedések – a SZÉP-kártya-felhasználást kivéve – a fürdőket nem érintették és a hitellehetőségek is elkerülik őket – fogalmazott. A szövetség abban bízik, hogy a fürdők helyzetét bemutató tanulmányukról és ennek kapcsán főként a gyógyfürdők áfakulcsának csökkentéséről sikerül egyeztetniük a kormányzattal. A fürdők részéről ugyanakkor fontos a  fenntarthatóság, az energetikai fejlesztések és a szolgáltatások bővítése is – tette hozzá.

Takarékosság a budapesti fürdővállalatnál

A fővárosi fürdők koronavírus utáni boldogulásáról Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója beszélt. A budapesti fürdők szempontjából 2022 a „visszatérés éve" volt. Adózás utáni bevételük meghaladja a 2,4 milliárd forintot, szemben a koronavírus alatt veszített 22 milliárddal. Ugyan nagy kihívást jelent számukra az energiaválság, de mindennapos kérdéssé vált a geotermikus energia felhasználása költségeik csökkentése érdekében. Az intézkedések eredményeként, míg 2022-ben még 1,7 milliárd forintnyi volt az energiaköltségük és 2023-ban már 6,8 milliárd lenne, 3 milliárddal kevesebbel kalkulálnak az idei éves tervükben.

Pesterzsébeten például lefedték a meleg vizes medencéket, így nem hűlnek le 2-3 fokot, 1 fok megtartása pedig 4 százalék spórolással ér fel. A Lukács fürdőben váltottak és hőcserélőn keresztül a medencevizet használják fűtésre, ennek köszönhetően, amíg nem csökken a kinti hőmérséklet 5 fok alá, addig nem kell gázzal fűteni – ismertetett néhány példát a vezérigazgató.

Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Hunka Erika

A budapesti fürdők további fenntarthatósági törekvései között szerepel a szökőkút- és ivókútrendszer fejlesztése, míg a céghez tartozó Csillaghegyi ásványvíz megszünteti a kisüveges italgyártást és átáll a ballonos vízre. Fontos számukra a „klímabarát hedonizmus" is, így a büfék üzemelői számára is szerződésbe foglalják a fenntartható működést – ez nemcsak a kínálatra és az energiahasználatra vonatkozik, de a lebomló, újrahasznosítható evőeszközök kizárólagos használatára is – hallottuk.

Energiaválság az MVM tükrén át

Az energetikai piac helyzetéről és kilátásairól Koós Zoltán, az MVM Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős osztályvezetője tartott előadást. A szakember összefoglalta a koronavírus-járvány enyhülését követő társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek hatással voltak az energiapiacon tapasztalható hatalmas ármozgásokra. Felidézte, hogy az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak már 2021 decemberében felhúzták az árakat, amelyek egy éve, az orosz–ukrán háború kirobbanásával éles emelkedésnek indultak. A „gázháború", a francia atomerőművek leállása és a Balkánon tapasztalt rekordméretű aszály eddig soha nem látott méretekben emelte az árakat. Ősszel, az EU intervenciós ígéretével és lépéseivel a helyzet konszolidálódni kezdett, a visszaeső fogyasztás, a francia atomerőművek újraindulása és a vízgyűjtők feltöltődése miatt pedig mostanra stabilizálódott a helyzet.

Beszédes térkép – Koós Zoltán, az MVM osztályvezetőjének előadásából

Fotó: Hunka Erika

Az energiaszerződések hosszabbítására is kitért, ami szerinte most már nem lesz probléma. Érdemes előre tervezni, tárgyalni, amikor stabil a piac, és ha lehetséges, akár árcsökkentést kieszközölni – hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy eközben újabb szereplő lép majd vissza a piacra, ugyanis a szigorú Covid-szabályok feloldásával Kína gazdasága is fellendül majd. A cégeknek azt ajánlotta, igyekezzenek energiauditokkal feltárni a további kiaknázható lehetőségeket az energiacsökkentésre, a saját energiatermelésre történő átállásra, és folyamatosan tájékozódjanak az energiabeszerzési lehetőségekről.