A fitt és zöld tényleg trendi? Kiderült, mit gondolnak a magyarok

17 kérdésből álló kérdőívet állított össze a hazai "zöld" utazások témájában a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.

Az eredményeket Pálffy Tamás, a szervezet vezetője ismertette. Elmondta: a 420 válaszoló 80,5%-a a 30-60 év közötti magyar lakosságból került ki. A kitöltők csupán 3,1%-a nem utazott az elmúlt két évben, 65,2%-uk részt vett két-háromnapos belföldi utazáson, 50,5% pedig egynapos kiránduláson, 32,6% az utóbbi két évben volt legalább egyhetes belföldi nyaraláson is. A külföldön töltött pihenések aránya a válaszadók körében: egyhetes pihenés 23,1%, 2-3 napos utazás 21,7%.

A prevenciót, rekreációt illetően a választ adók több mint fele nem tarja magát fittnek (50,2%), vagy több egészségügyi problémája is van (18,1%), ám bevallásuk szerint fontos számukra, hogy javítsanak ezen a helyzeten. A kérdőívet kitöltők 26,2%-a úgy válaszolt, hogy egészségesnek tartja magát, és folyamatosan tesz is fittsége megőrzéséért.

Nyaralásuk alatt a legtöbben (85,2%) sétálással, kirándulással, túrázással töltenek sok időt. Jóval kevesebben (60,5%) írták, hogy fürdőzni, szaunázni járnak, és csak a válaszolók fele jelezte, hogy az utazás alatt igyekszik egészségesebben étkezni. Három válaszlehetőség kapott 40% körüli jelölést: a kerékpározás, a több alvás és a csökkentetett digitális tevékenység, így ezek tartoznak még a leginkább egészségtudatosnak vélt és gyakorolt tevékenységek közé.

Az utazás tervezésénél egyértelműen magas (69%) szavazati arányt kapott az a szempont, hogy a választott desztináció közelében legyen kirándulóhely. Ez tehát magasan a legfontosabb elvárás. Ezt követi 50- 52%-kal a termál- vagy gyógyvíz, illetve a tiszta levegő.

15 jól elkülöníthető hazai desztinációból az alábbi sorrend alakult ki, mint egészségtudatos és a fitt életmódot támogató úti cél:

1. Hévíz (355)
2. Balaton (313)
3. Bük (311)
4. Sopron, Kőszeg környéke (291)
5. Sárvár (287)

Ezeket követte Aggtelek, majd Pécs/Villány/Harkány térsége, Hajdúszoboszló/Debrecen, Gyula, Eger/Miskolc, Győr/Pannonhalma.

Az egészségtudatos és „zöld” utazás témájában készített kérdőívvel zárta a tavalyi évet a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.

Fotó: 123rf.com

A fenntartható utazás témakörben kétféle kérdésre keresték a választ: mit várnak el az utazók egy fenntartható/zöld desztinációtól, szolgáltatótól, illetve, hogy az utazók mennyire viselkednek tudatosan, zölden.

Ami a turistákat illeti, csupán 5%-uk válaszolta, hogy nem hoz semmilyen, tudatosan zöld döntést, vagy egyáltalán nem hisz ebben a szemléletben. Mindenki más, bár különböző mértékben, de foglalkozik a fenntarthatósággal. Legtöbben, a válaszadók 50,5%-a abba a kategóriába sorolta magát, akik kis léptékben, a saját háztartásukban igyekeznek zöldebbek lenni. További 38,1% elkötelezettebb, ők akár anyagi ráfordítást is vállalnak azért, hogy fenntarthatóbban éljenek. Ugyanakkor a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy egy szolgáltatásért többet akkor sem feltétlenül szeretnének fizetni, ha az „zöld". 34% válaszolta, hogy zöld szolgáltatást csak akkor választ, ha az nem, vagy csak csekély mértékben drágább, mint a vele csaknem azonos, nem minősítetten fenntartható szolgáltatás.

Arra a kérdésre, hogy kimondottan utazásaik során milyen környezettudatos döntéseket hoznak, a következő jellemző válaszok érkeztek: 86.6% nem hagy maga után szemetet; 79% jelölte meg, hogy igyekszik utazásai során sem pazarolni az ételt, a vizet vagy az energiát; 3. és 4. helyen, 65, ill. 64,5%-kal a felesleges vásárlások visszaszorítása és a felesleges víz- és áramhasználat korlátozása állt (utóbbi leginkább az indokolatlanul hosszúra nyújtott fürdést és a légkondicionáló-, illetve fűtőberendezések használatát jelenti).

53,3% írta, hogy kulacsban visz magával ivóvizet vagy más innivalót, és nagyjából ennyien válaszolták, hogy szívesen és tudatosan vásárolnak helyi élelmiszereket, termékeket nyaralásuk során.

Ha abból a szempontból tették fel a kérdést, hogy mit várnak el egy „zöld" desztinációtól vagy szolgáltatótól, akkor a legtöbben (72,9%) a műanyag-felhasználás minimalizálását jelölték meg, mint elvárást. Ezt négy további kritérium követi: a helyi alapanyagok, helyi beszállítók és vállalkozók preferálása (70,2%), a zöldfelületek maximalizálása és energiatudatos megoldások alkalmazása (67,9-67,9%), valamint az ételpazarlás ellen tett lépések (62,1%). A válaszolók nagyjából fele várja el az ivóvíz megtakarítását, a vegyi anyagok minimalizálását és az energiatudatos hőfokszabályozást.

A válaszolók a különböző desztinációk közül ezeket tartják a legfenntarthatóbbnak, "legzöldebb"-nek.

1. Őrség (262)
2. Hévíz (254)
3. Dunakanyar (218)
4. Tisza-tó környéke (195)
5. Balaton régió (184)

Ezeket követte a Fertő-tó környéke (145), a Káli-medence (143), valamint Sárvár és Bük térsége (143).

Az alternatív válaszlehetőségek között a legtöbben az egyre több helyen elérhető szelektív szemétgyűjtést tartják fontosnak, valamint az esővíz, illetve a szürkevíz felhasználását említették, mint jó példát a fenntarthatóságra.

A kérdőív eredményeit a következő infografika szemlélteti: