Ilyen lett a felújított borsi Rákóczi-kastély, ahol a fejdelem született
A kastély a 17. században élte a fénykorát, a Rákóczi-szabadságharc bukását követően azonban elkezdődött a pusztulása: sokáig volt lakatlan, tűzvész pusztított benne, az évszázadok alatt romossá vált.
2018-ban azonban megkezdődtek a felújítási munkálatok a felvidéki kastélyban és idén nyáron eredeti pompájában, szállodával, étteremmel és egy állandó kiállítással nyithatott újra.
A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának – II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének – helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő.
A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét.
 |
|
A felújított kastélyban helyet kapott egy állandó kiállítás, melyet a MOME tervezett |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
A felújítási munkálatok idén tavasszal fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében.
Az épületet a határon túli magyar épített örökség megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány koordinálásával újították fel, melyet – a hozzá tartozó szállodával és étteremmel együtt – nemrégiben mi is megnéztük. Az 1563-1638 között épült kastélyban ezen kívül a fejedelmet és korát bemutató állandó, interaktív kiállítást nyitottak, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezett.
 |
|
A kiállítás bemutatja a Rákóczi-család családfáját |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, a meghittebb, kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított. Itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc későbbi fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Így nem csoda, hogy a MOME kiállítása is erre a tényre koncentrál, Rákóczi három születése címmel.
 |
|
A kiállítás három része Rákóczi "három születésére" fókuszál |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
A kiállítás első részében a fejedelem születését és a családi körülményeit ismerhetjük meg, második része a Rákóczi újjászületését, mint a szabadságharc vezetőjét, majd a bujdosás éveit mutatja be. A harmadik születés az 1906-os újratemetés előtt és után kialakult Rákóczi-kultusz létrejöttét mutatja be: hogyan vált a fejedelemből nemzeti hős és egy országszerte csodált történelmi alak.
 |
|
A tárlat kitekintést ad a korabeli Európára is |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
A tárlat bemutatja a kastély történetét és építészetét, egy 17. századi birtok működését, kitekintést ad a korabeli Európára, valamint ismerteti a Rákócziak családfáját is. A kiállítás egyik legkülönlegesebb része azonban az, amely a korabeli, várandóssággal és szüléssel kapcsolatos praktikákat, a betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket mutatja be, valamint azt illusztrálja, hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel és kisgyermekekkel.
A gyerekek számára is sok élményt nyújt a kiállítás: interaktív részeiben megjeleníti a tábori élet mindennapjait, igazi puskát használhatunk, de képregényes formában megidézi Rákóczi szökését is a bécsújhelyi börtönből.
 |
|
A MOME által tervezett kiállítás képregényes formában mutatja be Rákóczi szökését a bécsújhelyi börtönből |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
A bemutató Rákóczi emlékezetével zárul: áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem, a hadvezér emlékét filmen, festészetben, zenében, irodalmi alkotásokban. Kiderül például az is, hogy a Rákóczi túróst nem a fejedelemről, hanem Rákóczi János cukrászról nevezték el – cserébe viszont egy sor másik élelmiszert megismerhetünk, ami a hadvezér nevét viseli.
 |
|
Áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem emlékét: rengeteg ételt neveztek el róla |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
A kiállítás látogatói élmény koncepcióit, terveit, installációit, animációit és grafikai elemeit teljes egészében a MOME oktatóiból, kutatóiból és egykori hallgatóiból álló csapatok tervezték.
A kiállítást két, Rákóczi életét bemutató körpanoráma vetítés és egy tematikus, a fejedelem Bécsújhelyi szökését bemutató szabadulószoba élménye egészíti ki.
Az épületegyüttes fenntartói arra számítanak, hogy a kastély, a hozzá tartozó 16 szobás, 45 fő kapacitású szállodával a bodrogközi turizmus húzóereje lehet.
 |
|
A szálloda deluxe szobáit a család 3 nagyasszonyáról nevezték el |
|
Fotó: Borsi Rákóczi-kastély |
A szálloda 13 superior szobáját II. Rákóczi Ferenc brigadérosairól nevezték el, míg a 3 deluxe szobát a Rákóczi család 3 nevezetes nagyasszonyáról (Lórántffy Zsuzsanna, Zrínyi Ilona, Báthori Zsófia) – e három szoba egyikében, a kastély női szárnyában, született a fejedelem.
 |
|
A körpanorámás vetítésen végigkövethetjük Rákóczi életét születésétől a haláláig |
|
Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com |
Borsiba azonban nem csak a Rákóczi-rajongóknak érdemes ellátogatni, hiszen a természeti környezet is nagyszerű programlehetőségeket rejt magában. A Felső-Bodrogközben, a folyók gazdag élővilága, a környék természeti és kulturális értékei rengeteg élményt ígérnek a kirándulni, biciklizni és vízitúrázni vágyók számára is.
 |
|
Áder János köztársasági elnök a felújított kastély hivatalos megnyitóján |
|
Fotó: Bruzák Noémi/MTI |
Így amellett, hogy az épület továbbra is a Rákóczit tisztelő közép-európaiak zarándokhelye marad, remélhetően a turisztikai térképre is felkerül, növelve a zempléni régió vonzerejét a magyarországi és a szlovákiai turisták körében.
