Szárnyashajós élményutazás Vácra, ahol múmiák, Tündérkert és gasztrokalandok várnak ránk

A kellemes hajóút és a partraszállás után a Duna-korzón sétálva hangolódtunk rá a váci életérzésre, miközben vendéglátónk, a Vác és Környéke TDM ügyvezetője, Kelecsényi Ágnes mutatta kedvenc épületeit. A szakember erre napra a város esszenciáját gyűjtötte csokorba nekünk úgy, hogy az összes érzékszervünknek kedveskedjen.

Kaptunk tehát mindent, mi „szem-szájnak ingere”, a kulináris élvezetektől a város pazar építészeti és természeti látnivalóin át az egyedi és lenyűgöző kiállításokig.

Első állomás, a Kalmárok udvarából nyíló Adullám Kávézó

Fotó: Vajk Brigitta

Tizennégy helyen kóstolhatjuk Vác signature kávéját

Egyedi, különleges, ízletes és szakmai összefogással készült – ez nem más, mint a híres Mária Terézia melange, amellyel váci túránk első állomásán ismerkedtünk meg. Az ital elnevezése szinte magától értetődő, hiszen Mária Terézia látogatásának köszönheti Vác a barokk belváros mai képét, és ekkor épült meg tiszteletére az ország azóta is egyetlen diadalíve, amely alatt a fáma szerint a fenség nem mert átmenni, mert megtudta, milyen sebtében épült fel.

Az uralkodó emlékének tiszteletére, Veres Ildikó barista szakmai tudásával megalkotott kávékülönlegesség Mária Terézia kedvenc édessége, a mézes, mandulás, fahéjas alma alapanyagainak felhasználásával készült. Javaslom minden Vácra látogatónak, hogy kóstolja meg (természetesen laktóz- és koffeinmentes változatban is kapható), városszerte 14 vendéglátóhelyen kínálják egyazon recept alapján.

Mária Terézia kedvenc ízeit is beleálmodták a róla elnevezett melange-ba

Fotó: Vác és Környéke TDM

A hely, ahol mi kóstoltuk, legalább olyan különleges, mint az ital, s ez nem más, mint a főtérről nyíló Kalmárok udvarának egyik hangulatos pincekávézója, az Adullám, amely bibliai nevéhez hűen egyfajta menedék, pihenőhely is egyben, s amelynek vezetője, Koczur Tiborné Mária legalább akkora szeretettel fogadott minket, mint a város polgármestere, Matkovich Ilona, aki itt köszöntötte kis csapatunkat.

A polgármester igazi lokálpatriótaként feledkezett bele a város regényes történelmébe, s felhívta figyelmünket a város egyik legjelesebb eseményére, az immár 30 éve futó Váci Világi Vigalomra is, amely az eltelt három évtized alatt a Dunakanyar egyik legimpozánsabb nyári eseményévé nőtte ki magát. A három napos fesztiválra idén július 21–23. között tartják.

A pince mélyén találkozunk a váci múmiákkal

Fotó: Vajk Brigitta

Amiről a váci múmiák mesélnek

Csupán át kellett sétálnunk a háromszög alakú barokk főtér (Március 15. tér) szemközti oldalára, hogy megtekintsük Vác világraszóló, s első számú „must see” attrakcióját. A Memento Mori kiállítást a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében alakították ki abból a felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincsből, amely 1994-ben került napvilágra a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során.

Akkor a templom alatti kripta több mint 150 évvel korábban befalazott lejáratára bukkantak az építők, a feltárt kriptában pedig 262, többnyire jó állapotú díszes barokk koporsóban a 18. század középső harmadától a 19. század elejéig elhunyt és a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok – férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok – testei nyugodtak.

A Memento Mori kiállítás nagyterme

Fotó: Vác és Környéke TDM

A szenzációs leletegyüttes nagy része Magyar Természettudományi Múzeumhoz került, s amit ma Vácon megtekinthetünk a pince mélyén, az egy korabeli kripta képe számos díszes festett és feliratos – vallásos és halálszimbólumokkal ellátott – felnőtt- és gyermekkoporsóval. Az üvegkoporsók alatt három múmia látható az eredeti alapján készült rekonstruált viseletben: egy középkorú polgárasszony, egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna és egy szabómester, Stefanovics György. A nem mindennapi látvány egyszerre lenyűgöző és megrendítő.

Külön teremben láthatók azok a szakrális mellékletek (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek), amelyek a koporsókból kerültek elő, némelyikük – például a gyöngyház és teknőcpáncél berakású keresztek – igazi mestermű.

Érdekesség, hogy váci múmiák a mai napig segítik az orvostudományt, amely a 21. században is új információkat tud meg vizsgálatukkal az egykor pusztító és ma is létező tbc betegségről.

Egy hajdani szabómester múmiája

Fotó: Vajk Brigitta

A kiállítás megtekintését érdemes egybekötni a Tragor Ignác Múzeum várostörténeti kiállításával is, amely ékes bizonyítéka annak, hogy a víziút mentén elterülő Vác egykor mennyivel jelentősebb kereskedelmi és gazdasági helyszín volt, mint napjainkban.

Ottjártunkkor éppen egy új kiállítás utolsó plakátjait szerelték fel a múzeum munkatársai: a Petőfi emlékév jegyében nyíló Petőfi mozaik című tárlat a költő Váchoz és vidékéhez kapcsolódó élményeit tárja a látogató elé.

Időszaki kincs az Elefántos házban

Külön örültem annak, hogy alkalmunk nyílt bepillantani egy rendkívüli időszaki kiállításba is, amely azoknak nagyon érdekes, akik szeretik a Zsolnay-kerámiákat és a család történetét, de egyhamar nem jutnak el Pécsig. Nos, ők szerencsésnek mondhatók, ugyanis egészen szeptember 30-ig az Elefántos házban látható a pécsi Janus Pannonius Múzeum vendégkiállítása Mindig nyíló virágok címmel, és kedvcsinálónak csak annyit a látványos tárlatról, hogy Zsolnay Vilmos lányainak, Teréznek és Júliának páratlan néprajzi örökségét tárja a látogató elé.

Személyes kedvencem, a kék homlokzatú Elefántos ház, ahol időszaki kiállítások láthatók

Fotó: Vajk Brigitta

Ők ugyanazt tették a népművészettel, mint Kodály és Bartók a népzenével, fáradhatatlanul kutatták a népi motívumokat – 10 ezer darab népi textilt és 150 népi kerámiát gyűjtöttek össze –, s ezeket a változatos mintákat számos általuk festett Zsolnay kerámián fedezhetjük fel. A tárlaton Zsolnay Júlia a témához illő festményeiből is látunk válogatást.

Kisvonattal a Hétkápolnához

A múzeumi feltöltődés után a város népszerű kisvonatán folytattuk utunkat, s fedezhettük föl Vác legjeit, köztük az ország egyetlen diadalívét, amely alatt mi nem féltünk átmenni, sőt átkeltünk a Gombás-patak hídján is, más néven a Kőszentes hídon, amely az ország egyetlen még ma is járható barokk kőhídja. Két oldalára az utazással és a kor betegségeivel szemben védelmező szentek szobrai kerültek az arra elhaladók szolgálatára.

Kisvasútról csodáltuk meg a váci székesegyházat is

Fotó: Vajk Brigitta

Ugyancsak a vonatról csodáltuk meg az ország negyedik legnagyobb bazilikáját, amely felújítás után várhatóan jövőre nyílik meg újra. Szomszédságában terül el a látogatók előtt is nyitva álló Püspöki palota, amelynek egyik különlegessége, hogy kétszintes pincerendszer húzódik alatta. Minden pénteken és szombaton 11 órakor vezetett látogatás indul, amely során bejárhatjuk a palota csodás tereit, de a pincét és püspöki kertet is.

A vonatozás egy szakaszon a Duna-partot is érintette, amelyet szintén a város legjei közt tartanak számon az ország leghosszabb kiépített Duna-korzójaként.

Romantikus kiránduló- és búcsújáróhely a váci liget a Hétkápolnával

Fotó: Vajk Brigitta

A mintegy 3 km-es szakaszon – amely mellett végig kerékpárút vezet – patinás villalakások, kajak és sárkányhajó kikötők, zenepavilon, szabadtéri programok helyszínei váltják egymást, és még a vízen utazók, molnárok, halászok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobrát is megtaláljuk itt – ahogy ez egy hamisítatlan barokk városkához illik.

A kisvonat rövid pihenőt tartott a városközponttól mintegy 1,7 km-re elterülő romantikus zöldövezeti részen, ahová a Ligeti horgásztóért és a Hétkápolna kálváriáért érdemes kisétálni vagy kikerekezni.

Mi is tettünk egy rövid sétát, így legalább megdolgoztunk kicsit az ebédért, amelyet a helyiek kedvelt éttermében, a legendás Remete Pince Duna-partra néző teraszán költöttünk el.

A Remete Pincénél az ebédhez dunai panoráma is dukál

Fotó: Vajk Brigitta

Tündérkert és Sajdik-világ

Fejedelmi ebédünk után a Pannónia-ház történetével ismerkedtünk meg. Vác egyik legpatinásabb épületéről van szó, amely a hatalmas főtér északi csúcsán foglal helyet, s 1785-ben még az Arany Szarvas Vendéglő névre hallgatott. Bálterme is volt színpaddal, ahol anno az éppen vándorszínész Petőfi Sándor is fellépett. Az évszázadok viharai során sokszor váltott funkciót az épület, felvette a Pannónia szálló nevet, de üzemelt benne mozi is, később polgári serfőzde, a szocialista években pedig kultúrház.

Ma kiállításoknak ad otthont, továbbá rendezvényhelyszín is számos esküvővel, amelyeken az ifjú párok minden bizonnyal Vertel Andrea gödi keramikusművész Tündérkertjében fotózkodnak a bohókás figurák és az épület falán felkúszó életfa előtt.

Tündérkert a Pannónia-ház udvarán

Fotó: Vajk Brigitta

A másik nagy attrakció 2021-től itt berendezkedett Sajdik Gyűjtemény. A Lúdas Matyi egykori munkatársa, a karikaturista Sajdik Ferenc, saját elmondása szerint örökké vidám családba született. Édesanyja balerina volt, édesapja korának neves zsokéja, a család pedig sokfelé élt Európában. A humor viszont állandó volt, s ez tükröződik a 140 alkotást felvonultató kiállítás anyagában. Aki Vácon jár, annak itt a második „must see” program! Ha nincs humora a látogatónak, az sem baj, Sajdik zseniális rajzait és a feliratokat végignézve garantált, hogy egészséges humorérzékkel leszünk átitatva. Gyermekeknek is kiváló program, hiszen a kiállítás egyik terme nekik is szól, itt találkozhatnak kedvenc mesefiguráikkal, köztük Pom Pommal és Gombóc Artúrral, valamint A nagy ho-ho-horgásszal.

Külön teremben sorakoznak a művész Váccal kapcsolatos alkotásai, jellegzetes utcarészletek, jelenetek és a város történelmi eseményei jelennek meg Sajdik-köntösbe csomagolva.

Sajdik egyik humoros rajza Mária Terézia váci látogatásáról

Fotó: Vajk Brigitta

A Pannónia-ház másik ritka kiállítása az európai öntöttvas-művesség remekeit mutatja be. A több mint 400 tárgyat tartalmazó gyűjteménynek a szakemberek is csodájára járnak a világ minden tájáról.

Kevesen tudják, de Sajdik Ferenc szobrokat is készített, ezek közül egyik volt a Csúzli, amely Kolodkó Mihály szobrászt is megihlette, így találkozott a két művész egy miniszoborban, amely a Pannónia-ház előtt, az egykori Bécsi kapu mellett áll, onnan célozza Csúzli a főtér közepét.És ha már Kolodkó-szobrocskák, tudni kell, hogy Vác ebben is a legek közt van, hiszen három miniszoborral is büszkélkedik.

Kolodko miniszobra Mária Teréziáról a Diadalívnél

Fotó: Vác és Környéke TDM

Úgy vélem, mondanom se kell, merre találják Mária Terézia szobrát, a harmadik szobrocska szereplői Petőfi egyetlen Vácon írott versének a kis hősei: Morzsa kutya és tyúkanyó a vasútállomáson fogadja az érkezőket.

Ahol még a Duna-kavics is ízletes

Váci túránk zárásaként vendéglátóink meghívtak minket egy sütire vagy fagyira – kinek, mihez volt kedve – a város (és talán az egész ország) leghíresebb cukrászdájába, a Pannónia-ház szomszédságában található Mihályi Patisserie-be, amelynek tulajdonos-ügyvezetője Mihályi László mestercukrász, aki 2009-ben – mindmáig első és utolsó magyar cukrászként – kijutott a lyoni cukrász-világbajnokság döntőjére.

Teljes metamorfózison esett át a szürke Duna-kavics, mire tálalták

Fotó: Vajk Brigitta

2007 óta működteti váci cukrászatát, ahol olyan izgalmas kreációra lehet bukkanni, mint a Duna-kavics. Ezt a jelentéktelen szürke kavicsnak kinéző süteményt kíváncsiságból én rendeltem, de amikor kihozták, a tányéron teljes metamorfózison esett át, azt is mondhatnám, hogy hernyóból pillangó vagy rút kiskacsából fenséges hattyú lett! A végeredményről árulkodjon egy fotó, az ízét pedig mindenki megtapasztalhatja, aki Vácra látogat…

Búcsúzóul újra élményutazás

Egynapos váci túránkat csodás keretbe foglalta a Mahart szárnyashajója, amely Esztergomból indult, és Visegrád érintésével Vácon vette fel a járat utolsó utasait, köztük miket. Mint azt a hajóút során Bubics Katalin, a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. kereskedelmi vezetője elmondta, nagyon kedveltek a társaság dunakanyari járatai, Vác pedig továbbra is kiemelt helyet foglal el idei menetrendjükben.

Indulásra készen a Vöcsök II. szárnyashajó

Fotó: Vajk Brigitta

Április vége óta már közlekedik péntek-szombat-vasárnapi napokon szárnyashajó járatuk, amely Budapest–Vác–Visegrád–Esztergom vonalon „repül”, június 17-től pedig elindul a jóval lassúbb, de annál népszerűbb, Budapest–Vác–Verőce­–Visegrád vonalon közlekedő kiránduló hajó járatuk is.

A szakember kiemelte, hogy jelenleg is folyik szárnyashajóik teljes körű felújítása, a szezon második felében már megújult belső térrel várják utasaikat.