Halhatatlan magyarok nyomában Rodostótól Izmitig, ahol erősebben dobbant a szívünk

Van egy jó hírünk a Törökország-imádóknak, ha a tengerparti nyaralások, az isztambuli legek és a kötelező látnivalók bűvköréből kilépve más impulzusokra is vágynak a végtelen szépségű országban.Felfedezhetnek olyan helyszíneket is, ahol magyar hazafik, tudós szakemberek emlékét őrzik és ápolják. Személyesen is megtapasztalhatják, hogy a török–magyar kapcsolatok milyen nagy hatást gyakoroltak mindkét nép nyelvére, kultúrájára, történelmére. S meglepetten fogják konstatálni, hogy a mi halhatatlan hőseinkre a törökök legalább annyira büszkék és magukénak tekintik őket, mint mi, magyarok.

Kilátás a Rákóczi házból a Márvány-tengerre – egyszerre szép és szomorú

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Rákóczi és a rodostói magyar Ali

A Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 kilométerre nyugatra fekvő 300 ezres lélekszámú Tekirdağ a magyaroknak mindig Rodostó és az emigráns lét egyfajta szimbóluma marad, amely másfél évtizedig volt otthona a „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének. A város lakossága akkoriban alig 3 ezer főt számlált, és ismertek voltak a helyiek számára a magyar kolónia nemes lakói, akik a diplomáciai életet is felpezsdítették száműzetésük idején.

A tengerparton álló, hagyományos oszmán stílusban épült háromszintes ház bejáratánál faragott székely kapu „őrködik”, rajta a Székelyföldről származó Mikes Kelemen honvágytól fűtött sorai olvashatók: „Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.”

Székely kapu a Rákóczi ház bejáratánál Mikes Kelemen híres soraival

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Az egyszerűségében is előkelő tengerparti épület, amely a „nagyságos fejedelem” vendégfogadó és ebédlőházaként funkcionált – lakóháza és kápolnája a Magyar utca (Macar sokağı) másik végében állt, ma már nem látható – többszöri gondos restauráláson átesett emlékmúzeum lett, ahol Rákóczit és családját, a szabadságharcot és az emigráció éveit bemutató kiállítás várja több nyelven a látogatókat. S bár Rákóczi szellemi termékei – az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezés a hatalomról – nagyrészt ebből az időszakból valók, megcsodálhatjuk itt kézműves remekeit is, a faragott gyertyatartókat és a híres karosszéket, amelynek eredetijét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

Az épület előterében a magyar trikolór színeiben pompázó több ezernyi szalag, koszorú és székely zászló tengerében már-már elvész a fejedelem és hű titkárának mellszobra.

A magyar Ali több mint négy évtizede őrzi a házat és Rákóczi emlékét

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A nagyságos fejedelem emlékét ápoló és Mikes Kelemen hűségét folytató Rákóczi-rajongó, Ali Kabul közel 42 éve gondnoka a múzeumnak, és ahogy – kiváló magyarsággal (!) – elmesélte nekünk, már az 1980-as években azt az álmot dédelgette, hogy a múzeum gondnoka és őrzője lesz. Hivatásába az évtizedek során olyan jól beletanult, hogy a magyarokat is megszégyenítő tudást halmozott fel a Rákóczi szabadságharc történetéről, nem véletlenül hívják őt a magyar Alinak.

Elmondta, hogy a házat a török turisták is szívesen látogatják, évente közel 2 ezren, míg a magyar látogatók száma évi 800 körül mozog, de jönnek más országokból is, Bulgáriából például éves szinten több százan.

A török vendéglátók és magyar vendégeik a Rákóczi-ház bejáratánál

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A Csáky-ház és a tiszteletbeli magyar konzul

A múzeumtól csupán egy saroknyira álló Csáky-ház Rákóczi kuruc generálisának, Gróf Csáky Mihálynak volt a rezidenciája, aki a fejedelem elhunyta után egészen 1757-es haláláig vezette a 80 fős magyar kolóniát. A hagyományos faszerkezetű elegáns épület a felújítását követően a Török–Magyar Kultúra Háza lett, ahol nemcsak helyi vendéglátónk, a város tiszteletbeli magyar konzuli pozícióját közel öt évtizede betöltő Erdogan Erken hivatala kapott helyet, hanem a rodostói Török–Magyar Baráti Társaság is. Tagjai és a helyi sajtó szintén felsorakoztak fogadásunkra.

Mint megtudtuk tőlük, a város hagyományos júniusi cseresznyefesztiváljának ma már állandó része a magyar nap, amelyen évről évre nagy sikerrel mutatkoznak be a hazánkból érkező vendégművészek.

A Csáky-házat is érdemes körbejárni, az emeleten a Magyar Nemzeti Múzeum török, magyar és angol nyelvű kiállítása mutatja be a száműzetésben élő magyarok életét és a helyiekre gyakorolt máig élő hatását.

A Csáky-ház emeletén kiállítás mutatja be a száműzetésben élő magyarok életét

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

És ha mindezek láttán még kételkedtünk volna abban, hogy a 18. századi Rodostó a magyarság máig megkerülhetetlen politikai és kulturális központja, megerősítettek minket ebben a sétatávolságra található tengerparti Béke és szabadság park emlékművei, Rákóczi méltóságot sugárzó, teljes alakú bronzszobra, valamint az a háromalakos faszobor-kompozíció, amely Mikes Kelement és híres levelei képzeletbeli címzettjét, „édes nénémet” idézi meg.

Székelykapu őrködik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékháza előtt is

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Európa legbátrabb asszonya Izmitben

Zrínyi Ilona hírnevét elsősorban Munkács várának férfiakat megszégyenítő hősies védelméért érdemelte ki. Három éven át próbálta megmenteni otthonát, mielőtt feladni kényszerült a Habsburgoknak, méltán nevezte őt a francia király Európa legbátrabb asszonyának. A vár ostromakor Zrínyi Ilona mellett volt a kis Rákóczi Ferenc is, akit később nővérével együtt elszakítottak édesanyjától. A történelem viharai (és persze a Habsburgok) örökre szétválasztották anyát és fiát, akik bár Európa leggazdagabb főnemesei közé tartoztak, kalandregénybe illő életüket mégis száműzetésben fejezték be. Közel fél évszázad kellett ahhoz, hogy anya és fia újra együtt legyenek, amikor is Rákóczit kívánsága szerint az isztambuli Szent Benedek-templomban édesanyja mellé temették el. 1906 óta pedig Kassán, a Szent Erzsébet-templomban alusszák egymást mellett örök álmukat.

Ezt a rövid történelmi kitérőt Numan Gülsah, a Kocaeli Thököly Imre és Zrínyi Ilona Baráti Társaság alelnöke mesélte el büszkén dagadó kebellel a magyar újságírók nem kis csodálatára Izmitben.

Numan Gülsah legalább olyan büszke Zrínyi Ilonára, mint mi, magyarok

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A város ma Kocaeli részét képezi a Márvány-tenger legkeletibb szegletében, az Izmit-öböl partján. Az itt található Seka parkban rendezték be a Thököly Imre és Zrínyi Ilona Emlékházat, amelyben – magyar szakemberek együttműködésével létrejött – háromnyelvű kiállítás vezet végig az 1701–1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének és szabadságharcának, valamint házastársának, Zrínyi Ilonának történetén.

S bár Thököly földi maradványai is hazakerültek – szülővárosában, Késmárkon helyezték örök nyugalomra –, a baráti társaság hatalmas lelkesedéssel ápolja tovább a hazafi házaspár emlékét. Izmittől 20 percnyi autóútra fekszik az a kis falu, a Kartepe hegységben, ahol Thököly és Zrínyi Ilona kis magyar kolóniát alkotva élt. A belakott hegyormot, ahonnan kilátás nyílik az Izmit-öbölre Virágok mezejének (Çiçekli çayır) nevezték el, s a helyiek azóta is így hívják.

Operatőr kolléga munka közben Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékművénél

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Egykori lakóházuknak ma már nyoma sincsen, de a baráti társaság kezdeményezésére Kocaeli városa és a magyar állam a hegyorom tövében fakadó forrásoknál emlékművet állított nekik a hegy egyik nagy kövéből, amelyen Thököly Imre és Zrínyi Ilona domborműve látható.

A világ második legnagyobb Héraklész-szobra

Az izmiti magyar relikviák megtekintése után vendéglátóink beiktattak egy bónuszprogramot, a Kocaeli Régészeti Múzeum megtekintését. A múzeum gazdag leletanyaga olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint például a világ második legnagyobb Héraklész-szobra, amely véletlenül látott napvilágot az 1999-es földrengés során, amikor valósággal felszínre lökődött egy Diocletianus császár idejében épült birodalmi komplexum maradványa.

A Kocaeli Régészeti Múzeum féltett  kincse a világ második legnagyobb Héraklész-szobra

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Az egykori Nicodemia területéről előkerült leleteket Törökország egyik legnagyobb régészeti felfedezéseként emlegetik, és Numan Gülsah különösen büszke arra, hogy az ő udvarából is kerültek elő értékes római kori darabok, köztük vörösre festett domborműves márvány fríztöredékek. Ezek most a múzeum féltve őrzött kincsei, csakúgy, mint a Fekete-tengerből vízalatti „ásatások” során előkerült gazdag ókori leletanyag.

Isztambuli séták Szent Piroskától a tűzoltó grófig

Az isztambuli Magyar Kulturális Központ törökországi magyar emlékeket bemutató honlapján (turkmagyarizi.com) 14 város és földrajzi név közel 70 emlékhelye található, közülük a legtöbb, 28 Isztambulban. Néhányat mi is felkerestünk.Az egyik legjelentősebbet, Szent László királyunk Piroska nevű lányának mozaik ábrázolását a város jelképének számító Hagia Sophia falán őrzik, emlékeztetve azokra az időkre, amikor az épület még keresztény templomként működött. Piroska Eiréne néven bizánci császárné lett, s halála után az ortodox egyház avatta szentté.

A Hagia Sophia falán mozaikkép örökíti meg Szent Piroskát, ami a legrégebbi ábrázolás magyar nőről és az ősi magyar női hajfonatról

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A szakértők szerint a mozaikkép – amelyen II. Ióannész bizánci császár és Eiréne császárné, vagyis Piroska a gyermek Jézust tartó Madonna előtt tisztelegnek – a legrégebbi ábrázolás magyar nőről és az ősi magyar női hajfonatról.

De Szent Piroskához kötődik Isztambul második legnagyobb bizánci épülete is, az egykori Pantokrator monostoregyüttes (ma Zeyrek Molla dzsámi), amely a császárnő kezdeményesére épült – itt is lett eltemetve –, és templomként, kolostorként, kórházként egyaránt használták.

Az egykori Pantokrator monostoregyüttes, a mai Zeyrek Molla dzsámi belseje felújítás után

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Az isztambuli tűzoltóság létrehozóját, Széchenyi Ödönt legalább olyan nyughatatlan és kihívásokkal, alkotásvággyal teli élet jellemezte, mint apját, a legnagyobb magyart. Miután Londonban a kor legjobb tűzoltóitól tanult, nem kis erőfeszítések árán megszervezte a Pest-Budai tűzoltóságot, s ezek a tapasztalatok nagyban segítették őt, hogy ugyanezt Isztambulban is megtegye, ahol épp egy nagy tűzvészt követően tartózkodott.

Egy sikeres bemutatót követően a szultán őt bízta meg az isztambuli tűzoltóság megszervezésével, így orosz riválisa hoppon, Széchenyi pedig Isztambulban maradt – egészen haláláig. Hosszú élete során második, isztambuli görög felesége még négy gyermekkel ajándékozta meg.

A város tűzoltó múzeuma külön fejezetet szentel az első keresztény pasa munkásságának, aki állítólag idős korában is kijárt a tüzekhez az oltást irányítani. Az isztambuli tűzoltóságnál mai napig hagyomány, hogy sírját minden évben megkoszorúzzák.

Jelenet a tűzoltás „őskorából” a tűzoltó múzeumban, Széchenyi Ödön helyezte új alapokra az isztambuli tűzoltóságot

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A magyar emlékek sora itt korántsem ér véget, s ha kutatásukat akár virtuálisan is a feljebb említett honlapon folytatjuk, olyan különlegességekre bukkanhatunk, mint a 14. századi isztambuli Antifonale, a magyar zenetörténelem egyik legfontosabb forrása; az első török költőnő, aki valójában magyar volt, egy 1848–49-es szabadságharcos emigráns lánya, vagy az isztambuli magyar edzők, akik a török vízilabda- és birkózósportot helyzeték új alapokra.

A Kék mecset felújítás után szebb, mint valaha

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A Hagia Sophiáról mesél Isztambul új élménymúzeuma

Isztambul sosem ugyanaz a „folyó”, bármikor is lépjünk bele. A folyamatosan fejlődő metropolisz évről évre újdonságokkal lepi meg a látogatót. Többéves felújítás után tavaly nyitották meg újra a turisták nagy kedvencét, a Kék mecsetet – eredeti neve Ahmed szultán mecsetje –, amely az egyetlen hat minarettel rendelkező imahely a városban, és ragyogóbban tündököl, mint valaha.

A mecsettel szemben, a Sultanahmet tér (hajdani Hippodrom) túlfelén található új attrakció, a Hagia Sophia Történeti Múzeum megnyitása óta eltelt pár hónap alatt a turisták kedvence lett. A hatalmas épület több szintjén, 3200 négyzetméteren termek sokasága vezeti végig a látogatót a Szent Bölcsesség templomának másfélezer éves történelmén, méghozzá olyan lehengerlő audiovizuális effektekkel, hogy szinte belepottyanunk a nagyon is életszagú, súlyos történések közepébe.

Isztambul új attrakciója, a Hagia Sophia Történeti Múzeum

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A 15 nyelven elérhető interaktív „időutazás” létrehozója a DEM Museums cég, jóvoltukól hasonló élményben lehet részünk Epheszosz világhírű romjainál, de hamarosan elkészül ugyanerre a mintára Pamukkale és Kappadókia történelmi élménymúzeuma is.

Vacsora a város felett

Néhány gondolatot a sokszínű és méltán híres török gaszronómiáról is muszáj ejtenem, annál is inkább, mert vendéglátóink gondosan választották ki számunkra a legjobb éttermeket, hogy betekintést nyerhessünk abba a jó értelemben vett „kulináris dzsungelbe”, amely egyrészt őrzi és ápolja a török konyha legmélyebb gyökereit és hagyományait, másrészt rendkívül nyitott a kísérletezésre és újításokra is, legyen az például a magyar fülnek vadul hangzó, narancsos lencseleves, mentás-epres céklasaláta vagy extra finom sütőtökdesszert.

A Sur Balık Cihangir a pazar fogások mellé festői panorámát is kínál

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Az út során személyes kedvencem az isztambuli Sur Balık Restoran Cihangir volt a Galata-torony környékén. Nemcsak pazar halkínálatáért – köztük vörös márna, tengeri sügér, tengeri keszeg, nagy rombuszhal is kapható –, hanem azért az elragadó panorámáért is, amelyet a Boszporuszra, a Márvány-tengerre és az Aranyszarv-öbölre egyszerre tár elénk.

Barbare borok a Rodsotó környéki szőlőültevényekről

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

És ha valaki máris kedvet kapott Rodostóba indulni, hogy a „nagyságos fejedelem” emléke előtt tisztelegjen, s egy helyi éttermet is felkeressen, jó szívvel ajánlom a tengerparti kilátást kínáló, teraszos Etobát (a neve hústábort jelent), de javaslom, hogy a kiváló bortermő vidék nemes nedűit se hagyja ki, élükön a Barbare pincészet boraival.

*

Köszönjük a meghívást és az élményeket a Török Turisztikai Hivatalnak (GoTürkiye), aki a legprofibb idegenvezetőre bízott minket Hüseyin Kargılı személyében.