Szerdán kiderül, hogyan segítené az EU a turizmust

Ebből az alkalomból tartott online sajtóbeszélgetést Ujhelyi István, az Európai Parlament Közlekedési és Turizmus Bizottságának első alelnöke magyar újságírók számára hétfőn.

Emlékeztetett, a koronavírus-járvány legnagyobb mértékben a turizmust sújtotta, amely az Európai Unióban 27 millió embernek ad munkát, akik 90 százalékban kis- és közepes vállalkozásban dolgoznak. Ezeknek a cégeknek jellemzően nincsenek tartalékaik, ezáltal sok millió ember vált kiszolgáltatottá, mivel az előrejelzések szerint az európai turizmus visszaesése idén elérheti a 70-80 százalékot – sorolta. Szavai szerint a Covid-19-járvány rávilágított arra, hogy mennyire egymásra utaltak az európai országok a turizmusban, ezért "képtelenség" az ágazat szabályozását, finanszírozását, adózását tagállami határok között tartani.

A Covid-19 rávilágított arra, hogy mennyire egymásra utaltak az európai országok a turizmusban

Fotó: 123rf

A magyar EP-képviselő ismételten üdvözölte az Európai Bizottság május 13-án bemutatott javaslatcsomagját a turizmus és a közlekedés területének válság utáni újjáépítésére. Ugyanakkor megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy ezek mind csupán ajánlások, még ha előremutatóak is, és sem jogszabályi, sem pénzügyi oldalról nincs biztosítva az alkalmazásuk. Ujhelyi rámutatott, az EU szerdán bemutatásra kerülő következő hétéves költségvetési tervében a turizmus először szerepelhet önálló költségvetési soron (korábban csak a fenntartható turizmus kapott külön költségvetési sor), amiért a szakbizottság hosszú idő óta küzd.

Korábban idéztük Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztost, aki támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a turisztikai ágazat kapjon külön költségvetési sort a soron következő uniós költségvetésben, és arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság május 27-én bemutatni tervezett helyreállítási terve konkrét részleteket és jelentős finanszírozást tartogat a turisztikai szektor számára.

Pénzügyi segítség a kkv-knak

Ujhelyi István a sajtóbeszélgetésen a legfontosabb kérdésnek jelölte meg az azonnali pénzügyi segítség nyújtását a turisztikai vállalkozások számára a munkahelyek megőrzése érdekében.  Az újjáépítés során, a jövőbeli válságok megoldása érdekében egy állandó krízismenedzsment-mechanizmus kialakítását szorgalmazzák. Ez lényegében egy közös európai garanciaalapot jelentene, amelyhez vis maior helyzetek (mint a mostani pandémia), utazási irodai és légitársasági csődök (pl. Thomas Cook) stb. esetén nyúlhatnának a tagállamok, de megoldás lenne az utazási voucher kiváltására is, amelynek kötelező tételét hiába várták mentőövként az Európai Bizottságtól az utazási irodák.

A válságot követően pedig uniós szinten kell újrafogalmazni az ágazat jövőjét, és a tömegturizmus veszélyeit felismerve a fenntartható turizmusra kell átállni, a smart (okos) megoldásokra építve – tette hozzá a magyar EP-képviselő.

Kitért arra is, hogy június 1-jén indul az EU 100 milliárd eurós munkahely-védelmi programja SURE néven, amely arra szolgál, hogy a tagállamok ebből segítsék áthidalni a cégek likviditási gondjait.

Ezenkívül az Európai Bizottság 8 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre szintén a válság által sújtott 100 000 kisvállalkozás finanszírozására az Európai Beruházási Alap segítségével.

Arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy az európai országok sorra jelentik be a határaik megnyitását, Ujhelyi rámutatott, az óvatlan, egyéni határnyitások azért lehetnek veszélyesek, mert a járvány újbóli berobbanása még nagyobb válságba sodorhat bennünket. Véleménye szerint egységes, európai szinten koordinált megoldás szükséges ezen a téren is.