Kuriózum a Sárospatakon átadott Rákóczi ágyúöntő műhely

Kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója átadták a Magyar Nemzeti Múzeum 500 millió forintos uniós támogatással megvalósult két új állandó kiállítását Sárospatakon és Sárazsadányban. A kiállítások a nagyközönség számára augusztus elsejétől látogathatók.

A sárospataki ágyúöntő műhely igazi kuriózum, melyhez hasonlót Európában máshol nem látni. A régészeti feltárási munkák több mint nyolc éve kezdődtek: a közel 500 négyzetméter alapterületű, több helyiségből álló egykori műhelykomplexum feltárásakor előkerült a szinte teljesen ép, nagyméretű bronzolvasztó lángkemence és a hozzá tartozó tüzelőtér, öntőakna. Mára a feltárás fölé impozáns modern épület, benne pedig életnagyságú fúrótorony és bronzolvasztó kemence épült. A kiállítás tereit bejárva megelevenedik előttünk az ágyúöntők élete és bepillanthatunk a kora újkori ágyúöntés technológiájának fortélyaiba.

Levéltári források szerint I. Rákóczi György a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon: 1631-től tizenhét éven át több tucat bronzágyú és 10 harang készült a sárospataki ágyúöntő műhelyben, míg 1672-ben az épületet tűzvész sújtotta.

A Sárospataktól mindössze 9 km-re fekvő Sárazsadányban – melyet a sárospataki vártól akár hajóval, a Bodrogon is meg lehet közelíteni – az újonnan kialakított Mesék, Emlékek, Vizek, Föld és Tűz háza a Zemplén néprajzi értékeit, gazdag tárgyi örökségét mutatja be virtuális elemekkel kiegészítve. A szövőszék, a fazekaskorong, a malmocska a vállalkozó kedvű kicsiket és nagyokat az eszközök kipróbálására, a régit idéző termékek készítésére ösztönzi. Egy helyi mesét feldolgozó játszótér, néprajzi témájú múzeumpedagógiai foglalkozások, rendezvény- és programterek is várják majd az idelátogatókat.