Kínában többezer kilométer nagysebességű vasút épül
Forrás: turizmus.com
2018. január 03. 14:53
Korábban történt
A China Railway munkakonferenciáján Lu Dongfu, a China Railway igazgatója ismertette, hogy tavaly az állami vasútvállalat 801 milliárd jüant fektetett eszközökbe, és 3038 kilométernyi új vasúthálózatot adtak át a forgalomnak. Mint mondta, idén 3500 kilométeren adtak át új, nagy sebességű járatokat. Erről a Kínai Nemzetközi Rádió számolt be.
A múlt héten adták át a forgalomnak a Shijiazhuang várostól Jinan városig közlekedő nagy sebességű járatot. Ez azt jelentette, hogy a kínai „négy függőleges és négy vízszintes" nagy sebességű vasúthálózatból a „négy vízszintes" már elkészült.
Lu Dongfu elmondta, hogy a kínai nagy sebességű vasúti ipar a világ élvonalához tartozik a projektek megvalósításában, a berendezések gyártásában, illetve az üzemeltetésben.
 |
|
Nagysebességű vasúttal ellátott városok |
|
Fotó: turizmus.com |
A konferencián közölték, hogy 2017-ben összesen több mint 3 milliárdan utaztak vonattal, ami 9,6 százalékos növekedés az azt megelőző év hasonló időszakához képest, és az áruszállítás több mint 2,9 milliárd tonna volt tavaly, ami 10,1 százalékos növekedés az azt megelőző év hasonló időszakához képest.
 |
|
A legtöbb nagysebességű vasútvonal Kínában van |
|
Fotó: turizmus.com |
Lu elmondta, hogy 2018-ban a kínai vasút eszközökbe irányuló befektetése 732 milliárd jüan lesz, és 4000 kilométernyi vasútvonalat adnak majd át, és ebből 3500 kilométer lesz a nagy sebességű vasútvonal.
 |
|
A kínaiak külföldi vasútépítési projektjei, köztük a budapesti |
|
Fotó: turizmus.com |
Kínai befektetésként épül a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal is, amelyre novemberben írták ki az első közbeszerzést. A Soroksár és Kelebia közötti, 152 km hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívását az egy éve alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. tette közzé.
A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt.
