Elektromos bringával fedeztük fel Olaszország tájait

2020-ban Magyarország rendezi a háromhetes olasz kerékpáros körverseny, a Giro d’Italia első három szakaszát. Kiküldött tudósítónk testközelből figyelhette az idei versenyt, ugyanis egy most debütáló társrendezvényre, a Giro E-re kaptunk meghívást az Olasz Idegenforgalmi Hivataltól (ENIT).

A Giro E programja során a turizmus kerül előtérbe, a résztvevők megcsodálhatják Itália legszebb tájait, ahol a profi mezőny is áthalad. Mindezt tehettük egy kis elektromos rásegítéssel.

Egy vidéket többféleképpen fedezhetünk fel. Nagyjából kapunk egy benyomást az autót vezetve, körbenézve, ahogy elsuhan mellettünk a táj.  Vannak olyanok is, akik egészen közelről szeretnek megcsodálni minden fát, bokrot, pillangót – ők általában a gyalogtúrát választják adott helyen. A két megközelítést ötvözheti a bringázás. Egy 40-100 kilométeres kerékpártúra során viszonylag nagy területet, egy nagyobb völgyet körülölelő hegyvidéket is bejárhatunk, kitágulnak a lehetőségek a gyalogláshoz képest.

Mire jó az e-bike?

A kerékpáros túrázásnak – a megfelelő utak és körülmények mellett – van egy kritikus pontja: a kondíció. Nem mindenki születik szikár hegyimenőnek, sokszor túl nagy kihívást jelentenek a hosszú meredek emelkedők, főleg amilyenek Olaszország egyik legszebb részén, az Alpok déli részén, a Dolomitokban is várhatnak ránk.

Ha egy nagyobb társaság kerekedik fel bringázni, a fizikális különbségek hamar kiütköznek: valaki még vígan pörget az emelkedőn, miközben mások már azon gondolkoznak, hogy leszállnak a kerékpárról. Utóbbi problémán segít a 21. század legnagyobb kerékpáros technikai fejlesztése, az e-bike, illetve a pedelec, vagyis az elektromos rásegítéses bringa, ami napjainkban már nemcsak közlekedési eszközként, hanem mountain bike-ként, túra- vagy éppen országúti sportkerékpárként is elérhető.Nyugat-Európában – így Olaszországban is – a bringázás legdinamikusabban fejlődő ága az elektromos rásegítéses vonal, főleg olyan vidékeken, ahol magyar léptékkel elképesztően kemény hegyekre kell felkapaszkodni. Ilyen helyeken jártunk mi is, Trentino és Veneto megyékben, előbbiben a Dolomitok felhők közé vezető hágóival.

A trentinói táj gyönyörű, de bringás legyen a talpán, aki bírja ezeket az emelkedőket

Fotó: ENIT

Besegít a hajtásba a pedelec

Aki esetleg nem találkozott még ilyen e-bike-okkal, fontos tudni, hogy az úgynevezett pedelecek „csak” besegítenek a hajtásba. Vagyis érzékelik a beleadott erőt, fordulatszámot és sebességet, majd a kiválasztott üzemmód szerint az elektromotor belead még 1-2-300 Wattot.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy úgy érezzük, mintha teljesen saját erőből hajtanánk a bringát, csak éppen erősebbek lennénk, gyorsabbak, és ennek köszönhetően nagyobb távolságokat tudunk leküzdeni. A sportolás élménye azonban teljes mértékben megmarad!

Utóbbi élményt és Olaszország legszebb tájainak felfedezését próbálták ötvözni a Giro E szervezői, akik az egész Itáliát bejáró körverseny ideje alatt május 12. és június 1. között lehetőséget adtak különböző társaságoknak, hogy a némileg rövidített útvonalon végigtekerjék a profi versenyzők által is teljesített szakaszokat.

Mindezt egy „verseny” keretébe foglalták, amiben különböző részfeladatokat kellett teljesíteni, melyeket pontoztak és az etapok végén ugyanúgy győzteseket hirdettek, megkülönböztetett trikókat osztottak, mint a Giro d’Italia-n.

Lassúsági verseny is volt

Biztonsági okokból a hajrák előtt megállították a mezőnyt és csak a hatfős csapatok kapitányai sprinteltek, de még érdekesebb volt a „lassúsági verseny”, amikor néhány kilométeren keresztül nem a gyors teljesítés volt a cél, hanem az, hogy mérő műszerek nélkül (ezeket szigorúan elvették) minél jobban sikerüljön megközelíteni előre megadott – pl. 20 km/órás – átlagsebességet.

Ezen a szerpentinen inkább a lassúsági versenyen indultunk volna

Fotó: Takács Tamás / turizmus.com

A legfőbb cél azonban Olaszország turisztikai látványosságainak népszerűsítése volt, túl azon, hogy a Giro E igazán hiteles tesztet jelentett az elektromos országúti bringákat gyártó cégek számára.

Egy csapatban Max Lellivel

A 10 hatfős csapatnak többnyire csak a kapitánya volt fix ember, egyébként váltották egymást ismert olasz sportolók, médiaszemélyiségek, vagy éppen újságírók. Mi az Olasz Turisztikai Ügynökség (ENIT) színeiben tekertünk, kapitányunk Max Lelli, aki korábban versenyzőként dobogóra állhatott a Giro d’Italia-n, most egy toszkán hotelben kerékpáros turizmussal foglalkozik.

Tudósítónk csapata a versenyen

Fotó: ENIT

Az ENIT Team-ben két-háromnaponta váltottuk egymást újságírók, a világ minden tájáról, nagyjából a negyvenes-ötvenes korosztályból, akik a kerékpáros turizmus legfőbb célcsoportja is egyben.

Tekerés 2000 méteren

A mi társaságunk az utolsó két hegyi szakaszt tekerte végig együtt, olyan hegyóriás is szerepelt a programban, mint a 2000 méter magas Passo Rolle. Egy brazil, egy francia, egy spanyol és egy osztrák csapattárssal vágtunk neki a nagyjából 100 kilométeres távoknak, a három hét során egyébként összesen 18 szakaszt, 1829 kilométert és 24 000 méter szintkülönbséget küzdöttek le a Giro E résztvevői, összesen 533 ember!Mi olasz Pinarello Nytro elektromos rásegítéses országúti bringákkal tekertünk, melyek Magyarországon 1,8 millió forintért vásárolhatók meg. A 60 fős mezőnyben a legtöbben – négy csapat is – ilyet hajtottak, de a vázakban „dobogó” Fazua pedelec rendszerrel szerelték például az olasz lánycsapat Focus kerékpárjait is. Ezen kívül volt még a mezőnyben Olmo, Trek, De Rosa és E-Powers bringa is.

Ezzel a géppel tekerte végig a versenyt tudósítónk

Fotó: Takács Tamás / turizmus.com

E-bringafizika

Senkit nem untatnék hosszasan a műszaki részletekkel, de egy ilyen kerékpár hosszasan 2-300 Wattot tud hozzáadni a haladáshoz, ami nagyjából annyi, mint egy jó kondiban lévő bringás teljesítménye hosszú távon. Összességében így huzamos ideig haladhatunk a hegyen mondjuk 500 Wattal, ez már hasonló Watt/kg arányt feltételez egy 13 kilós bringa és egy 80 kg-os kerékpáros esetében, mintha egy 58 kg-os profi bringás hajtana mondjuk 350 Wattal egy 7 kg-os versenykerékpárt.

Lehet, hogy túl sok a fizika a bekezdésben, de ez a kerékpáros turizmus jövője az olyan csodaszép hegységekben, mint a Dolomitok. Az utazni és kerékpározni szerető átlagemberek ugyanis nem fognak 60 kilósra fogyni csak azért, hogyha néha elmennek tekerni, jól bírják a borzasztóan meredek emelkedőket is. Egy komolyabb e-bike nyergében viszont átélhetik azt az érzést, mintha profi sportolók erejével rendelkeznének, s közben még a tájra is marad idő figyelni, amire – ahogy a képekből is kiderül – igencsak érdemes volt.

Tiramisu, jó borok és kávé

Mi két régiót fedeztünk fel a Giro E utolsó két szakasza során, Veneto és Trentino megyéket. Trevisóban kisebb városnézésen is részt vettünk, megtudhattuk, honnan származik a tiramisu és végigkóstolhattunk fenséges nedűket is egy borkereskedésben.

Az olasz konyhának a jó értelemben vett egyszerűsége és frissessége mindig is magával ragadott, ráadásul az általában könnyű ételek jól passzolnak a sportos programokhoz is. A Dolomitokban már keverednek kicsit az olasz és osztrák ízek, ami a borok szempontjából még kimondottan pozitív hatásnak is elkönyvelhető.

Jó borokból sem volt hiány

Fotó: Takács Tamás / turizmus.com

Aztán ott van a kávé! Olaszországból a legkisebb falusi vendéglátóipari egységben is olyan kávét szolgálnak fel, ami után öröm újra elindulni.

Trentinóban télen síelni, nyáron e-bringázni érdemes

A Giro E-n persze nyilván nem a gasztronómián volt a hangsúly, hanem a kerékpáros túraútvonalak bemutatásán. Nos, mi talán éppen a legjobb két napra érkeztünk. Az egyik este részletesen bemutatták Trentino megye lehetőségeit, ahol már rég nem csak a téli sportoknak erős a szezonja. Sok száz kijelölt bringás útvonal van aszfalton és terepen, a világ egyik legszebb hegységében.

Eddig főleg a legkeményebb országúti bringások számára volt reális kétezer méteres hegycsúcsok között túrázni, az e-bike-ok használatával azonban már bátran ajánlom ezt bárkinek, aki egyébként kellően ügyesen tudja irányítani a kerékpárt a kanyargós szerpentineken!

Több 10 ezer bringás turista jöhet a magyarországi Giro d'Italiára

2020-ban Magyarország is részese lehet a Giro d’Italia-nak, érdemes elgondolkoznunk – főleg a szolgáltatóknak – hogy mi is megteremtsük a lehetőséget az ide látogató több 10 ezer bringás turista számára, hogy kerékpár – akár e-bike – nyergében ismerhesse meg hazánkat. Fontos az is, hogy azt mutassuk majd meg, amiben igazán erősek vagyunk!

Legfinomabb ételeinkkel, borainkkal nincs szégyenkeznivalónk, sőt, a Balaton környéke vagy fürdőink valóban különlegességet jelenthetnek azok számára, akik eddig még nem jártak Magyarországon, de valamikor szívesen visszatérnének, akár két keréken.

Szép magyar siker

A Giro E csattanója: bár ez nem profi verseny, az egyik csapat – történetesen a magyar EPowers Factory Team – elég komolyan vette a megmérettetést és fiatal magyar versenyzőkkel, valamint a Varjas István tervezte különleges bringákkal állt rajthoz. Végül a négy trikóból hármat elhoztak, megnyerve az összetett értékelést is.

Emlékérem

Fotó: Takács Tamás / turizmus.com

A magyar srácok közül sok szakaszon a Tour de Hongrie-n is induló Filutás Viktor volt a kapitány, de az EPowers Factory Team-ben is vendégeskedtek olasz bringás sztárok, mint például Andrea Tafi, vagy Davide Rebellin.

A mezőnyben mindenki megegyezett, hogy a magyar bringák voltak a legkülönlegesebbek: egészen elképesztő, 8,5 kilós tömeggel rendelkeznek, amiben már benne van a rásegítő rendszer és az akkumulátor is!