Horvátország még nagyobb hangsúlyt fektet a falusi turizmusra

Ezúttal Cavtatra esett a választás, hogy a pandémiás szünetet követően ismét megrendezhessenek nemzetközi faluturizmus kongresszust. Az április legvégén a cavtati Hotel Croatia-ban szervezett kongresszus programját az évente odaítélendő, a Horvát Faluturizmus Napraforgó Díjainak” (Sunflower Awards) átadási ünnepsége színesítette.

Osztrigafarm (Mali Ston)

Fotó: turizmus.com / Irházi János

A hagyományos horvát néptáncokkal, népzenével ékesített gálán kilenc kategóriában 59 díjat adtak át. Elhangzott, hogy 138 jelölés érkezett, a szakemberekből álló zsűri ezekből választotta ki az arra leginkább érdemeseket. Feltűnő volt, hogy a díjazottak zöme fiatal volt, akik mertek belevágni szülőhelyükön vagy a térségükben egy faluturizmus projektbe, legyen az kis borászat, egy vízimalom, vendéglő, grappa-lepárló olivaolaj-présüzem, házi halkonzerv-gyár vagy bármi más, ami odavonzza a hazai és külföldi turistákat.

Az osztrigafarmon meg is kóstolhatjuk az osztrigát

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Elhangzott, Horvátország kiemelten támogatja ezeket a projekteket, jelenleg több ezer fejlesztési pályázatot adtak be az érdekelt vállalkozók. „Remélem a kapott elismerések plusz motivációt adnak a nyerteseknek, hogy folytassák, fejlesszék vállalkozásaikat” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dijana Katica, a Horvát Turisztikai és Vidékfejlesztési Szövetség elnöke.

Olivaolaj présház, múzeum (Orašac)

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Az idei kongresszus szlogenje a „Falusi turizmus: minőség, fenntarthatóság, társadalmi integráció” volt, a résztvevők pedig több panelbeszélgetés, szűkebb körű megbeszélés során fejthették ki véleményüket. A körbejárt témák közül kiemelhető a faluturizmus és agroturizmus külföldi és horvátországi trendjei, a borkultúra ápolása és annak a köztudatba ágyazása, hogy a bor az európai kultúra fontos eleme, nem pedig egyszerű üzleti tevékenység. Ugyanakkor szó volt még arról is, miként lehet ösztönözni a helybelieket, hogy vállaljanak aktív szerepet a turistákat vidékre csábításában, milyen források állnak rendelkezésre, miként kellene egy-egy kistérségben – például Konavleban, amelyhez Cavtat is tartozik – új helyi márkákat felépíteni.

Abban mindenki egyetértett a kongresszuson, hogy a faluturizmus fejlesztése az egyik lehetőség a lakosság megőrzésére vidéken, és ebben a folyamatban kiemelt szerep hárul a nőkre. Nem véletlenül szólt az egyik panelbeszélgetés erről, amelynek fő témája a vidéken élő nők kulcsszerepéről szólt a vidék gazdasági és demográfiai fellendítésében Európában és a Nyugat-Balkánon. A gazdasági életbe pedig természetesen a falusit turizmust is beleértették. Ebben a fenntarthatóságot célzó projektben Horvátország mellett Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Észak-Macedónia is részt vesz.

„Horvátország nemzetközileg elismert nyári mediterrán desztináció, a falusi turizmus viszont kiváló lehetőség, hogy magasabb szintre emeljük az idegenforgalmi kínálatunkat, ezáltal még több vendéget vonzzunk ide, akiknek utazási indokai között már szerepelnek a kisebb rendezvények, a fenntarthatóság, a megőrzött természeti és kulturális örökség, aktív turizmus, a bor és a gasztronómia” – nyilatkozta lapunknak Kristjan Staničić, a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója. Ezért az idei idegenforgalmi kampányban még hangsúlyosabb szerephez jut a faluturizmus.

Ljuta, Mlinica Ðivanović vízimalom

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Persze, a kongresszus során olyan örök problémák is felvetődtek, mint például a szállodák ellátása helyi élelmiszerekkel, vagy a borászatok összekötése egy-egy borútra saját márkanév alatt. A helyi élelmiszereknél a fő gond, hogy a farmok csak kis mennyiséget tudnak kínálni, a borászoknál pedig a márkaépítése egyik kátyúja, hogy „a borászok általában egyéniségek”.

Az elhangzottakból kiviláglott, hogy a „kontinentális Horvátországnak” sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a vendégek odacsalogatásáért, mint a „tengerparti Horvátországnak”. A két megnevezést gyakran hallhattuk a résztvevőktől.