Rejtélyes kőgolyók, csillagászati óra és csúcsfordítós kisvasút

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2023. október 17. 14:40

Hegycsúcsokon álló váraival, sebes folyóival, természeti kincseivel és egyre bővülő turisztikai kínálatával a Zsolnai régió Szlovákia egyik legvonzóbb úti célja. Szeptemberben biciklitúrán kóstoltunk bele két Lengyelországgal határos térsége, Árva és Kiszuca gazdag kerékpáros kínálatába.

A kiváló természeti adottságok, túrázási lehetőségek, a minőségi szolgáltatások, a számos síközpont, élményfürdő, gyógyfürdő és kulturális látnivaló évente több mint 800 ezer vendéget vonz a Vág felső folyása körül fekvő térségbe. Ezzel Zsolna a második leglátogatottabb régió, a vendégéjszakák számát tekintve pedig hosszú ideje listavezető Szlovákiában – tudtuk meg Marta Zimanovától, a Zsolnai turisztikai régió marketingmenedzserétől a budapesti Szlovák Turisztikai Képviselettel közös szervezésű sajtóúton.

A Zsolnai régióban összesen 3060 kilométer kerékpárút kanyarog

Fotó: Turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

Várak és UNESCO-kincsek földjén

A középkori várak és kastélyok kedvelőit olyan látnivalók várják, mint az Árva folyó melletti sziklabércen magasodó Árva vára, a Thurzók reneszánsz sasfészke, a Vág fölötti sziklaormon álló Sztrecsény vára, a Zsolnalitvai vár vagy Zsolna város látványossága, Budatín vára.

A tájegység népi építészeti emlékekben is gazdag, több szabadtéri néprajzi múzeum is bepillantást enged a vidék egykori paraszti lakosságának életébe. A Nagy-Fátrában fekvő kis falu, Vlkolínec pedig szinte változatlanul megőrizte a jellegzetes hegyi falvak építészeti és kulturális sajátosságait, ezért az UNESCO kulturális világörökségi listájára is felkerült. Árva látnivalóinak sorából kiemelkedik a szép számmal fennmaradt szakrális épületek sora – ezek egyike a világörökség részeként jegyzett 15. századi gótikus fatemplom Turdosson.

Ma már turisztikai attrakció, de a helyi tutajosok ősi mesterségét idézi a tutajozás a térség sebes vizein, a Vágon és mellékfolyóján, az Árván (Orava). Szintén védett ősi mesterség a vándordrótosoké, ezen a területen a drótosok munkája különösen magas művészi színvonalat ért el, a fennmaradt emlékeket az egyedülálló budatini drótosmúzeumban láthatjuk.

A Trstenától induló bicikliútról a Magas-Tátra csúcsai is látszanak

Fotó: Szerdahelyi Krisztina / Turizmus.com

Ahol a természet az úr

A kulturális kincseken túl aktív turisztikai attrakciókból is bőséges a kínálat. Szlovákia kilenc nemzeti parkjából négy a Zsolnai régióban található, és az ország összes turistaösvényének és kerékpárútjának negyede is ezen a vidéken kanyarog: mintegy 3070 kilométernyi turistaút, 3060 kilométer kerékpárút, öt barlang és öt – akár önálló túraútvonallá fűzhető – kilátó várja az aktív turistákat.

A pörgősebb aktivitások kedvelői a vadvízi evezésre alkalmas folyószakaszok, mountain bike terepek, via ferrata útvonalak, kerékpárutak, télen pedig a síterepek gazdag kínálatából válogathatnak. A legértékesebb természeti kincsek a Kis-Fátra Nemzeti Parkban, a Kiszucai- és a Sztrázsói-hegység védett területein találhatók. Marta Zimanova elmondta, az attrakciófejlesztésekkel – például a kerékpáros útvonalak építésével – arra törekszenek, hogy az egyes térségeket, sőt az országhatárokat is összekapcsolják egymással.

 

Bringatúra a szlovák–lengyel határon át

A határon átnyúló turisztikai fejlesztések remek példája a Trstenától a lengyelországi Nowy Targig vezető 71 kilométeres kerékpárút, amelynek egy rövidebb szakaszát mi is kipróbáltuk. Az útvonalat egy hajdani faszállító kisvasút nyomvonalán alakították ki, így meredek kaptatóktól nem kell tartanunk. Végig a zöldben, legelők és fenyvesekkel vegyes erdők mentén tekerünk, pazar kilátással a Magas-Tátrára. A jó minőségű bicikliút végig a közutaktól elzártan, védetten halad, olykor fahidakon át, számtalan pihenőhellyel és tájékoztató táblával. A kulacsainkat a lieseki kápolna melletti forrásból tölthetjük meg, de az út mentén büfét is találunk a további felfrissüléshez.

Határátkelés bringával

Fotó: Turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

A rejtélyes kőgolyók nyomában

A Csehország, Lengyelország és Szlovákia határán fekvő Kiszuca az ország leghidegebb térségeként az időjárás-jelentésekben is gyakran szerepel. Itt korábban nagy volt a szegénység, de ennek ma már nyoma sincs: hosszabb külföldi tartózkodás után sokan hazatértek, egzisztenciát teremtettek, rendbe hozták a házakat, településeket, és ezzel is hozzájárultak a térség rohamléptekkel fejlődő turizmusához – mondta el a feltűnően rendezett vidékről kísérőnk, Soňa Jelínková, a budapesti Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője.

A hegyes-völgyes, ritkán lakott, természeti látnivalókban bővelkedő tájegység évszaktól függetlenül rengeteg élményt kínál az aktív kikapcsolódásra. A Kiszucai-Beszkideket számtalan, egész évben járható turistaösvény és jelzett, kiépített kerékpárút szeli át. A túrázók egyik kedvelt célpontja a hármashatár, amely Szlovákia felől Čierne községből a kék jelzést követve gyalog vagy biciklivel is megközelíthető.

Földtani különlegességnek számítanak a kiszucai kőgolyók, azaz megoňkák, amelyek eredetére még mindig nem sikerült fényt deríteni. A rejtélyes képződményekkel több helyen is találkozhatunk, a Klokočovhoz tartozó Klokočovské skálie nevű természetvédelmi területen, egy 850 méter hosszú tanösvényen pedig alaposabban is megismerhetjük őket. Közülük a legnagyobb a milošovái kőbányában, Megonkiban, Csaca közelében látható, átmérője 2,6 méter.

 

Csúcsfordítós kisvasút és Szlovákia egyetlen csillagászati órája

Kiszuca történetével, a hajdani lakók életmódjával, szokásaival több helyi múzeum foglalkozik. Közülük az egyik legérdekesebb a Vichilovkában található Kiszucai Falumúzeum, ahol a környék népi építészetének értékes elemeit gyűjtötték egybe. Külön élmény, hogy a múzeumnál felszállhatunk a Történelmi Erdei Csúcsfordítós Üzemű Vasút szerelvényére. Bő 60 évvel ezelőtt még kisvasúttal szállították a fát a közel 700 kilométer hosszú vasúti pályákon az Árva és a Vág folyókhoz, hogy ott tutajokra rakják, majd a Dunán úsztatva két hét alatt a Fekete-tengerhez érkezzen a rakomány.

A Beszkid lejtője túlságosan szűk volt ahhoz, hogy szerpentineket alakítsanak ki rajta, ezért alkalmazták a csúcsfordulók váltós rendszerét: a mozdony először előre húzza a szerelvényt, majd a váltó átállítása után tolat, és ez ismétlődik, ahogy a vonat egyre feljebb halad a hegyoldalon. A műszaki ritkaságnak számító vasútvonal egy részét felújították, így a látogatók mintegy 8 kilométeren át élvezhetik a különleges erdei vonatozást.

A Kiszucai Falumúzeumban

Fotó: Turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

Innen, a Kiszucai Falumúzeumtól újabb bringatúrára indultunk, immár e-bike-okkal, mivel a hegyeken át legalább 600 méteres szintemelkedéssel  kellett megküzdenünk. Ezt a térséget is behálózzák a jelzett, kiépített bickliútvonalak, de a gyakorlottabbak az erdei utakon is izgalmas kirándulásokat tehetnek. Saját biciklikről nem kell gondoskodni, akár e-bike-okat is biztonsággal bérelhetünk a helyi szolgáltatóknál.

Az egyik legkedveltebb bringás útvonal érinti Szlovákia egyetlen csillagászati óráját is Óbesztercén.

Szlovákia egyetlen csillagászati órája

Fotó: Szerdahelyi Krisztina / Turizmus.com

A szlovák Orlojnak nevezett építmény egyben az ország legnagyobb fából készült szobra: a kompozíció egésze egy ülő Madonnát formáz.A 2009-ben elkészült kompozíció szíve az asztrolábium, amelyről különféle csillagászati adatokat olvashatunk le. A toronyóra reggel nyolctól este tízig minden egész órakor üt, és ezzel párhuzamosan hét felvidéki szent vonul fel a szerkezet nyílásában.