Ötezer éves emlékekkel és Európa Amazonasával hív Szlavónia

A bemutatkozás zártkörű szakmai programmal vette kezdetét, amelyen részt vett Ivan Gugan, a Magyarországi Országos Horvát Önkormányzat elnöke és Drago Horvat, Horvátország pécsi főkonzulja is. A résztvevők – turisztikai szakemberek, vendéglátóhelyek és a baranyai horvátok képviselői, újságírók – elsőként virtuális sétát tehettek a hazánkkal északról, Szerbiával keletről, Bosznia és Hercegovina által délről határolt kulturális örökségekben, gasztronómiai kínálatában, népi szokásokban, számtalan borútban gazdag Szlavóniában.

Mediterrán hangulatú környezetben mutatkozott be Szlavónia Pécsett

Fotó: turizmus.com

Mint elhangzott, az eltelt évezredek alatt több kultúra – oszmán, germán, magyar, szláv – is letette névjegyét itt, s ezek mind maradandó értékeket teremtettek, amelyek máig fellelhetők az építészetben, a tárgyi és szellemi emlékekben. Itt alkották meg például a legrégebbi indoeurópai naptárt, itt készítették el a világ első sörét. Ez lehet az oka annak is, hogy a kézműves sörök ma reneszánszukat élik Szlavóniában, s amelyek közül az egyik Európa legöregebb városának, Vinkovcinak a nevét viseli. S nem szabad elfeledkezni a vučedoli kultúráról sem, amelynek eddig feltárt emlékei Vukováron egy újonnan épült múzeumban láthatók.

Ötezer éves civilizáció emlékei

A vukovári Vučedoli Kultúra Múzeumának igazgatója, Mirela Hutinec, ismertetőjében egyebek mellett arról szólt, hogy a négy évvel ezelőtt átadott, a mezopotámiaihoz hasonló kultúra emlékeit bemutató múzeumot eddig kétszázezren kereték fel. A vučedoli Európa egyik legrégebbi régészeti lelőhelye a kr. e. 3. évezred késő neolitikus kultúrának, amelynek egykori területe ma 12 európai országon át – Prágától egészen Szalonikiig – húzódott. A múzeum az itt folyó fémfeldolgozás tárgyi emlékeit őrzi, e mellett látványműhelyekben kézművesek mutatják be, milyen eljárásokat alkalmazva készültek vasból és rézből a különböző használati tárgyak, sőt lehetőség van ezek kipróbálására is.

A Vučedol régészeti lelőhely egyik késő neolitikus emléke

Fotó: Croatia.hr

Kitért arra is, a múzeumot magát az ásatások helyszínén építették fel. A következő lépésben uniós források felhasználásával régészeti park is kialakításra kerül kutató intézettel. E mellett felújítják a régi éttermet, ahol korabeli ételeket szolgálnak majd fel.

Elmondta, már a múzeum megnyitásával egy időben nagy hangsúlyt helyeztek a hozzá kapcsolódó turisztikai lehetőségek kiaknázására, valamint ismeretterjesztő programokat dolgoztak ki kisiskolásoktól kezdve egészen az idősebbekig.

Kincsek a Duna-mentén

A Duna mentén haladva is számos különlegességet tartogat Szlavónia. A Vukovár – Vučedol – Újlak útvonalon kastélyok, múzeumok egész sorát, szebbnél szebb tájakat, s olyan természeti értékeket, mint az EDEN-díjas Szlatina közelében található Visnyica puszta. S akkor még nem is beszéltünk a falvak mellett elterülő szőlőültetvényekről, az ezek mentén kialakult borutakról, amelyek közül is kiemelkedik a római korban Vallis Aureanak nevezett kutjevoi borvidék, ahol Dél-Kelet Európa legrégebbi, 1232-ben épült pincéje található, vagy az erdődi Guinness-rekordok könyvében szereplő 74 ezer literes hordó.

A Szerémségből Mohács irányába haladva a Duna, Dráva és a Száva találkozásának köszönhetően egyedülálló természeti képződmény jött létre, amelyet, miután számos állatfaj élőhelye, Európa Amazonasának is neveznek. Itt található Horvátország első, UNESCO védelem alatt álló geoparkja a Papuk hegységben, a Dráva torkolatánál elhelyezkedő Kopácsi-rét, ami az egyik legnagyobb, eredeti állapotában megőrzött természetes mocsár, s több mint 290 madárfaj otthona, az édesvízi halak ivóhelye, valamint száz más állatfaj, közöttük őshonos fajták élőhelye.

Kopácsi-rét: Európa Amazonasa

Fotó: Croatia.hr

Ivana Jurić, az Eszék-Baranya Megye Turisztikai Közösség igazgatója elmondta, az ő kezdeményezésükre jött létre a rendezvény, amelynek keretében öt szlavóniai megye és az ottani turizmussal foglalkozó vállalkozások közül többen mutatkozhattak be Pécsett. Kitért arra is, ez egy kezdeti lépés, amelyet majd számos további követ, ugyanis fontos, hogy mind a két oldalon jobban megismerjék egymás turizmusban rejlő lehetőségeit, hiszen ezek a különleges helyek, mind a két irányból egy-két órai utazással elérhetők. Szólt arról is, Szlavóniai mind szélesebb körben történő megismertetése érdekében augusztus végén egy átfogó kampány is kezdetét veszi.

A szakmai részt követően a Szlatináról érkezett vendégek külön-külön sátrakban mutatkoztak be a Jókai téren és személyesen mondták el ajánlataikat a pécsieknek. Sokan voltak, akik a kerékpáros turizmus nyújtotta lehetőséget keresték, míg másokat a Papuk Természetvédelmi Park, valamint az öko-etno szállások nyújtotta szolgáltatások érdekelték. A jó hangulatról egy dudás gondoskodott, de lehetőség volt jófajta Szlavonia borvidékeiről származó borok kóstolgatására is.