A repülőjegyek dinamikus árazása és a méltányosság

Forrás: turizmus.com

 2019. február 04. 10:12

A Turizmus Bulletin friss számában megjelent tanulmány azt vizsgálja, milyen hatást gyakorol a légitársaságok dinamikus árazási gyakorlata a fogyasztók által észlelt méltányosságra, illetve az észlelt méltánytalanság mennyiben függ össze a vásárlási hajlandósággal.

Omarli Sevinj, Claro Dániel és Gyulavári Tamás megvizsgálta az árpozíció moderáló hatását is, azaz azt, hogy mennyire erősíti, illetve gyengíti a dinamikus árazási gyakorlat és az észlelt méltányosság közötti öszszefüggést, ha az előbbi hatására megváltozik az adott ár elhelyezkedése a piaci kínálatok megoszlásában.

Az irodalmi áttekintés alapján egy kutatási modellt fejlesztettek ki, amelyet egyetemi hallgatók körében teszteltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a dinamikus árazásnak negatív hatása van a fogyasztók termékvásárlási hajlandóságára és ebben közvetítő szerepet játszik az észlelt méltányosság. Mindemellett kimutatható volt, hogy amennyiben a dinamikus árazás következtében az adott ár egy drágább kategóriába kerül a piacon meglévő kínálat rangsorában, jóval erősebb lesz a fogyasztókban az árazási gyakorlattal szembeni ellenérzés. Mindez visszahat az adott szolgáltató iránti keresletre is.

A dinamikus árazás annak ellenére is negatív érzéseket vált ki a fogyasztókban, hogy ezt a gyakorlatot már hosszabb ideje alkalmazzák az iparágban

Fotó: pixabay.com

A kutatás eredményei igazolták a feltételezett összefüggéseket a dinamikus árazás, az észlelt méltányos árazás és a fogyasztók vásárlási hajlandósága között. Egy adott ár elhelyezkedése a piacon elérhető versenytárs ajánlatok árterjedelmében hatással van arra, hogy a fogyasztó egy árváltoztatást mennyire észlel méltányosnak, illetve méltánytalannak.

Az árpozíció moderáló hatásának vizsgálata során azt találták, hogy a relatív ár pozícióváltozása felerősíti a dinamikus árazás negatív hatását az észlelt méltányosságra. Érdemes tehát a légitársaságoknak olyan ársávban maradniuk a dinamikus árazás során, amellyel nem változik relatívpozíciójuk a versenytársak árainak viszonylatában.

Bár idővel a változó árakhoz hozzászokhattak a fogyasztók, a kutatás alapján még így is negatív hatásokat fejt ki. Kérdés azonban, hogy vannak-e olyan fogyasztói csoportok, és ha igen, ők hogyan jellemezhetők, akik számára ez már iparági normaként jelenik meg, és egyfajta edukációs folyamat hatására alkalmazkodnak a kínálati oldal változásaihoz.

A tanulmányt letöltheti IDE kattintva.

A Turizmus Bulletin teljes 2018/4-es száma elérhető ITT.