Hajós-Bajai borvidék: kövidinka, kadarka és bivalyszalámi

A Dunai borút kiskunsági szakaszát jártuk be előző cikkünkben, most Bács-Kiskun megye déli részén, a Hajós-Bajai borvidéken folytatjuk túránkat.

A borokhoz kevésbé értő olvasóinknak rögtön az elején elmondjuk a lényeget: ez az ősi Duna-ág régi partvonalán létrejött borvidék talaját és borait tekintve is közelebbi rokonságban van a Duna túlpartján fekvő szekszárdi borvidékkel, mint az északabbra fekvő, korábban bemutatott Kunságival, mivel a felszínt fedő homok alatt lösztalajt találunk. Ezért ne csodálkozzunk, ha nemcsak könnyű, gyümölcsös fehérek, hanem rozék és komoly vörösek is kerülnek itt a poharakba.

De lássuk, mit érdemes megnézni a környéken! A túrát Császártöltésen az 50 ágyas Pincelakat Hotelben kezdtük. A régi présházra és öt szomszédos pincére épült szállodában 23-féle környékbeli bort lehet kóstolni, akár a dézsafürdőben ülve (!), a hotel hétvégeken telt házzal működik.

Mint megtudtuk, a településen 3 pincesor található, összesen közel 1000 pincével. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a fiatalok elvándorlása miatt kevesen folytatják a sváb ősök borászati hagyományait.

Sokáig nem időzhettünk a szállodában, mivel Stalter Judit polgármester már várt minket az 1896-ban épült, egy egykori módos gazda házából kialakított sváb tájházban. Itt megtudtuk, hogy a sváb ősök 1744-ben érkeztek a dimbes-dombos, elhagyatott császártöltési vidékre, ahol akkoriban nem volt ritka még a nádifarkas sem.

A szépen felújított és korhű bútorokkal berendezett tájházzal szemben egy kinagyított régi fotográfiákból álló kiállítást is érdemes megnézni a Képes Házban. A környéken jelzett túraútvonalak, különleges védett mocsár és régi temető várja még a turistákat.

10 pincefalu Magyarországon

Bár kétségtelen, hogy az egyik legszebb és legegységesebb arculatú hazai pincefalu a hajósi, rajta kívül még kilenc településen van hasonló épületegyüttes. Ezek a következők: Bölcske, Császártöltés, Cserépfalu, Györköny, Monor, Nemesnádudvar, Noszvaj, Ócsa és Páty. Császártöltés és Nemesnádudvar Hajóstól alig néhány kilométerre fekszik.

Látogatóközpont nyílik a hajósi pincefaluban

Császártöltéstől egy ugrásra található Hajós, ami a világhírű borai mellett az Európában egyedülálló, egybefüggő pincerendszeréről is híres. A Hajósi Pincefalu 24 kacskaringós útból és mintegy 1256 pincéből áll, a legöregebb ezek közül 1840-ben épült.

A falu központjában, az egykori uradalmi pince épületében januárra készül el pályázati forrásból a Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont, ami állandó kiállítással és helyi borokból álló kóstolókkal várja az érdeklődőket, akik innen indulva fedezhetik fel a fehérre meszelt kis présházakat.

Januártól nyitva a Cabernet Látogatóközpont Hajóson

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Az egykor szebb időket látott épületben valaha a Cabernet Fogadót üzemeltette a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A tervek szerint az épület tetőterében később szálláshelyet alakítanak ki.

Csodakastély Hajóson

Hajós másik vonzereje a pincefalutól néhány kilométerre, a város központjában álló volt érseki kastély, amit gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtetett 1740-ben. Az épületet 1767-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette, ekkor nyerte el mai formáját. A kastélyt később árvaházzá alakították át, ma látogatóközpontként működik. A kastély a megye egyik legrégebbi és legjelentősebb világi műemléke. Az állandó és időszaki kiállításainak megtekintése mellett érdemes egy sétát tenni a csodás kertjében, amit Török Péter, Prima Primissima-díjas tájépítész varázsolt újjá.

A kastély szépségét kiemeli a körülötte kialakított kert

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A kastély egyik állandó kiállításán a régi főúri vadászatok elevenednek meg, a másikon a hajósi búcsú történetét ismerhetjük meg, a harmadik a homokhátsági szőlőkultúrával foglalkozik, a termekben rekonstruálták az egykori főúri enteriőröket is.

Régi fotókon a település ünnepnapjai is megelevenednek

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Hajóson járva érdemes felkeresni a kastéllyal szemközt fekvő templomot, amit az 1722-ben betelepült svábok már 1728-ra felépítettek. Figyelmet érdemel az 500 éves, fából készült Csodatévő Szűz Mária-szobor, amely Ulmból került a településre.

Sváb vér, ami nem válik vízzé

A 3000 lelkes Hajósról azt is érdemes tudni, hogy szinte minden családhoz tartozik legalább egy pince. Így van ez a Kovács Pince esetében is, amelynek tulajdonosai a szőlő és a borok szeretetére építették az Alföld első borturisztikai vállalkozását 1970-ben. A pince kedvenc bora cabernet sauvignon és zweigelt házasításával készült. A sváb vér sem válik vízzé, ezt jelzi levédett márkanevük, a Schwabenblut.

Gyönyörűen faragott óriási fahordó a Kovács Pincében

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Kovács Róbert, a tulajdonos bizakodó a borvidék jövőjét illetően, elmondása szerint Hajóson nő a borászok száma, a legutóbbi borversenyen 80 termelő mérette meg magát. A turizmus is szépen fejlődik, ma már 600 vendégágy van a faluban, boros rendezvényen idején minden férőhely megtelik.

A borvidék másik meghatározó családi borászata a Szemerey Pince, amelynek autentikus présháza és pincéje már a 19. században is rendszeresen megtelt borral. A sváb hagyományokon alapuló bortudomány generációkon keresztül öröklődött, amibe Szemerey István 2014-ben oltott fiatalos és innovatív gondolkodásmódot. Zászlós borai az irsai és a generosa, friss és gyümölcsös boraikkal a hazai és nemzetközi porondon is bizonyítottak már.

Szemerey István borainál csak saját tervezésű címkéi izgalmasabbak

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Szemerey István nemcsak egyedi és különleges borokat készít, házigazdának is kiváló. Kalandos életét is megosztotta velünk, megtudtuk, hogyan lett az egykori szegedi JATE Klub-üzemeltető, bolgár szakos egyetemistából budapesti fehérnemű-kereskedő, és hogyan kezdett új életet a gyökerekhez visszatérve.

Szemerey István a pincéje előtt

Fotó:  Dunai Borút

Kreativitása nem ismer határokat, összetéveszthetetlen, egyedi boros címkéit maga tervezi, most éppen borteraszt és vendégszobákat tervez építeni.

Pincék a hajósi Kolostordomb lábánál

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

100 éves tőkék a Kolostordombon

Alig néhány utcát kell sétálni, és egy másik különleges borász pincéjébe érkezünk a Kolostordombra. Sziegl Balázs és felesége 2015 januárjában költöztek Hajósra, ahol saját borászatot alapítottak Balázs nagyapjának egykori pincéjére építve. 8,5 hektáros területen gazdálkodnak, hagyományos technológiával, a legkevesebb beavatkozással készítik boraikat. Egyik ültetvényükön 100 éves tőkéket is láttunk.

Száz éves tőkék a Kolostordombon

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Balázstól megtudtuk, hogy a biológiai, organikus művelésnek megfelelően csak kontakthatású vegyszerek, elemi réz, kén, narancsolaj és gyógynövényes teák adják a szőlők növényvédelmét. Ez a módszer viszont a szokásosnál sokkal több odafigyelést és akár azonnali beavatkozást igényel.

Helyi fajtákat, például kövidinkát és kadarkát termesztenek. Míg 100 évvel ezelőtt az ültetvények 75%-a volt kövidinka, ma alig 1%-a, tudtuk meg. A kadarka is eltűnőben van, mivel csak kézzel lehet művelni, nem gépesíthető a maximum 40 centiméter magasan termő fajta. Mivel szüret idején csak az érett szemeket szedik le, de azokat azonnal fel is dolgozzák, így náluk 40 szüreti nap van egy évben.

A Sziegl Pincében valódi bajai halászlé került az asztalra

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Vendéglátóként is jeleskedtek, gyufatésztás bajai halászléjük és kétféle kadarkájuk után mindenki megnyalta a tíz ujját. A rétest és a mellé kínált kései szüretelésű, botritiszesedett kövidinkát se fogjuk elfelejteni. Boraik sikerét bizonyítja, hogy sokszor a polcokra kerülés előtt elfogynak és Michelin-csillagos éttermek kínálatában is szerepelnek.

Ínyencségek Baján és környékén

Bajáról szinte mindenkinek a halászlé jut eszébe, de még rengeteg dolgot fel tudunk sorolni, ami miatt megéri idelátogatni. Érdemes például bemelegítésként a Bajai Pálinkafőzde felé venni az irányt, a 2015-ben alapított üzemben ugyanis a pálinkafőzés teljes folyamatát végig követhetjük, akár főzés közben kóstolhatunk is.

A jelenlegi termékkínálatuk 20-féle pálinkát tartalmaz: a hagyományos gyümölcsökből készült párlatokon kívül pálinkakülönlegességeket és ágyas termékeket is kínálnak.

Ha a pálinkázás után megéheznénk, akkor a városközpontban a Szentháromság tér felé érdemes kanyarodnunk, ahol a Borbistro étteremben igazi kulináris kalandozásban lehet részünk. A színvonalas és színes borválasztékuk mellett ínyencségekből is akad bőven. Faszénparázson készült húsételeik, balkáni specialitásaik és házi tésztájuk miatt nem szabad kihagyni őket.

Ízelítő a Borbistro kínálatából

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A különleges húsokat és szalámikat a Katymáron működő Bácskai Bivalyos Birtoktól szerzik be. A Szommer Antal és Szommer-Papp Noémi által vezetett családi vállalkozás őshonos állattartással, valamint prémium kolbász és bivalysonka előállításával foglalkozik. Egy kis kitérővel hozzájuk is be lehet térni, ugyanis a gazdaság kapuját mindenki előtt nyitva tartják.

Bivalyhúsból készült finomságok

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A Bajától délre fekvő Dunafalván kiváló sajtokat készít Pencz Pál fiatal gazda. Az által vezetett Kobolya biogazdaság négy év alatt gyorsan kinőtte magát. A lágy és a hosszabb érlelésű sajtok – van másfél évig érlelt goudájuk is – mellett különböző tejtermékeket is készítenek.

A sajtok szerelmesei imádni fogják

Fotó: Dunai Borút

A bajai kalandozást érdemes a város legfiatalabb szállodájában, a 27 darab kétágyas szobát kínáló, tíz évig tartó Csipkerózsika-álom után két évvel ezelőtt nyitott Hotel Elizabethben zárni. A szobák mindegyikében légkondicionáló, televízió, ingyenes wifi szolgálja a vendégek kényelmét. A szállodához ingyenes parkoló tartozik.

A tervek szerint hamarosan wellnessrészleggel bővül a hotel, amelynek különlegessége a grillterasz és a 200 férőhelyes rendezvényterem, utóbbit 4 darab 2000 literes akvárium díszíti.

Borok Borotáról Japánba

Bortúránk utolsó állomásán Koch Csabát látogattuk meg Borotán. A hajósi hegyközség elnöke érdekes információkat osztott meg velünk. A sváb borász ősök 10. generációs leszármazottja a nagyszülők egykori tanyáján, a falu határában alakította ki borászatát méretes kóstolópincével, látványkemencével.

A borászkodást lentről kezdte, 0,2 hektár szőlővel 1991-ben. Közel tíz év után tért át a palackozott borok készítésére, ma már 150 hektáron gazdálkodik itt és 10 hektáron Villányban. Időközben borai bejutottak a nagy láncok üzleteibe, és külföldre, például Japánba és Nagy-Britanniába.

Koch Csaba borászata Borotán

Fotó: Dunai Borút

Koch Csaba szerint Magyarországon a hegybírói rendszer, illetve a Nébih révén páratlanul szigorú ellenőrzés vonatkozik a borra, így ma már a pancsolás a múlté. Mint megtudtuk, ideális a talaj és a klíma ezen a vidéken a cabernet sauvignon számára.

A borász „boldog szőlőt" termeszt: egy alapos metszés után hagyja nőni a hajtásokat, a szőlő így nagy levéltömeget növeszt, amely 50%-kal több fotoszintézishez juttatja a növényt.