A német utaztatók többsége máig a kurzarbeitra szorul

A német utazásközvetítő irodák mintegy fele döntően még mindig a „kurzarbeit” program keretében alkalmazza a munkatársait, de további egynegyedük is kismértékben kihasználja az ezzel kapcsolatos jogszabályi lehetőségeket – derül ki a Counter vor9 január végi, több mint 650 iroda megkérdezésén alapuló felméréséből.

A kurzarbeit programot – amelynek keretében a csökkentett munkaidőben dolgozók a kieső bérük helyett annak meghatározott százalékáig állami segélyt kapnak – 2022. március 31-ig hosszabbította meg a német kormány. A jelenlegi szabályok szerint – egyéb feltételek megléte esetén – azok a vállalatok vehetik igénybe a támogatást, ahol az alkalmazottak legalább 10 százalékának több mint 10 százalékos keresetkiesése van. A kieső munkaórák után a munkaadó által befizetett társadalombiztosítási járulékok 50 százalékát lehet visszaigényelni, illetve ennél is magasabb lehet a visszatérítés, ha az alkalmazottak a kurzarbeit ideje alatt támogatott szakmai továbbképzésen vesznek részt.

Az utazásközvetítők a lapnak elmondták: az utasaiktól sok megkeresés érkezik be hozzájuk, nagy az igény az utazásokkal kapcsolatos tanácsadásra, munka tehát van bőven, csak a foglalás kevés. Ennek megfelelően a bevételeik is csekélyek, pláne, hogy a foglalások nagy része a nyárra szól, amihez a jutalékokat a legtöbb esetben csak később fizetik ki.

A kurzarbeit nélkül tehát aligha tudnának működni – szögezték le az irodák. Egyesek 20, mások 50 vagy akár 80 százalékkal is csökkentették az alkalmazottak munkaidejét. Vannak olyanok is, akik a jelen pillanatban nem alkalmazzák ezt az eszközt, de az iroda be van rá jelentve, és ha kell, bármikor be tudnák újra vezetni.

Munka van bőven, de a bevétel egyelőre kevés a német utazási irodáknál

Fotó: 123rf.com

Sok utazásközvetítő szenved a bizonytalanságtól, amikor nem lehet tudni, hogy mikor indul be újra igazán az üzlet, vagy beindul-e egyáltalán. Ez számos irodánál a kurzarbeit változó alkalmazásában is megmutatkozik. Ezenkívül több iroda nyilatkozott úgy, hogy februártól váltanak át a teljes üzemre.

Munkavállalói oldalról persze gyakori panasz, hogy gondot okoz a csökkentett munkaidővel járó jövedelemkiesés. Sok utazási irodánál történtek időközben elbocsátások, vagy pedig a hosszú pangás miatt maguk az alkalmazottak néztek új munkahely után. Ezért több válaszadó iroda számára most már nem a kurzarbeit a legfőbb aktuális téma, hanem az új munkatársak keresése.

Német utazók, mint priorizált társadalmi csoportok?

De nemcsak emiatt aggódnak jelenleg a német utaztatók. A kormány ugyanis, tartva a PCR-tesztelési kapacitások leterheltségétől, új tesztelési stratégiát akar kidolgozni, amelyben meghatározna bizonyos, az ingyenes tesztelés során előnyben részesített társadalmi csoportokat – valószínűleg háttérbe szorítva ezzel az utazási céllal sorban álló tesztelőket.

A főleg utazásszervezőket és utazásközvetítőket képviselő DRV (Német Utazási Szövetség) közleményében figyelmeztet: a politikának ügyelnie kellene arra, hogy a PCR-tesztek hiánya ne vezethessen újabb utazási akadályokhoz  írja a Reise vor9. A szakmai szervezet szerint a priorizálási szabályok elfogadása esetén az utazók nehezebben jutnának PCR-teszthez, ami azonban nem válhat az utazási irodák forgalomnövekedésének gátjává. Ugyan Európa legtöbb országába teszt nélkül vagy antigénteszttel is be lehet utazni védettségi igazolással, de pl. Afrika, Ázsia vagy a Karib-térség számos országában kérik a PCR-tesztet.

Az ASR (Önálló Utazási Vállalkozók Szövetsége) ennél tovább megy: azt szeretnék, ha az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és az egészségügyi dolgozók mellett a nyaralásra utazó embereket is felvennék a priorizált társadalmi csoportok listájára. Ellenkező esetben „fennáll annak a veszélye, hogy az utazók már csak drágán, magánlaborokban tudják elvégeztetni a tesztet”. Ezzel pótlólagos költségek keletkeznek, amelyeknek épp a családoknál jelentős kihatása van a nyaralási kasszára – érvelnek.