Megbírságolható-e a légitársaság, ha az extraprofitadót a repülőjegyárba építi?

Mint arról lapunk is beszámolt, a kormány július 1-jétől több szektorban is extraprofitadót vezetett be. A légi közlekedésben az extraprofitadót – az átszálló utasokat kivéve –valamennyi Magyarországról induló utas után meg kell fizetni, ennek összege 3900 forint Európán belüli járatok esetében, és 9750 forint azon kívül. Az adó megfizetésére a kormányrendelet szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles. Már a jogszabály megjelenését követően elterjedt, hogy az adót a földi kiszolgáló cégek a légitársaságokkal fogják megfizettetni, amelyek pedig majd továbbterhelik azt az utasokra, aminek következtében ennyivel várhatóan drágábbak lesznek a repülőjegyek.

A legnagyobb visszhangot a kormány és a Ryanair csörtéje váltotta ki, miután az ír fapados közölte utasaival, hogy a foglalási dátumtól függetlenül minden július 1-e utánra váltott repülőjegy esetében meg kell fizetniük a többletet, egyúttal felkínálta a jegy visszaváltásának lehetőségét is. Válaszul a Ryanair ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult, mert mint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és az Igazságügyi Minisztérium egyaránt hangsúlyozta: a kormány elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elutasítja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadót áthárítja az utazókra, és különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte ezt a gyarkorlatot.Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédje jogi szempontból vizsgálta meg a kérdést: meg lehet-e bírságolni egy légitársaságot amiatt, mert az extraprofitadó összegét beépíti az áraiba?

Az áremelés nem fogyasztóvédelmi kérdés

Az áremelés önmagában nem fogyasztóvédelmi kérdés – szögezi le az ügyvéd. Érvelése szerint a Polgári törvénykönyv is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés. Ezért amikor egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges üzletet folytasson, önmagában nem vethetünk rá követ.

A légitársaságok a repülőjegyárakon alapvetően saját belátásuk szerint alakíthatnak és ezt megfelelően, egyértelműen kell kommunikálniuk a repülőjegyet vásárló utasoknak. Ez összhangban van többek között a légiközlekedésben alkalmazandó szabad árképzésről is szóló 1008/2008/EK szabályozással is.

A légitársaságok az árakat rendszerint olyan szempontok alapján alakítják ki, mint a megteendő távolság, az időtényező (főszezonon belüli, avagy kívüli, hétköznapi vagy hétvégi utazás), a költségek (mint üzemanyag, személyi állomány) megtérülése, adóterhek stb. Az tehát, hogy a légitársaság bizonyos időszakokban olcsóbban, aztán drágábban értékesít repülőjegyeket, nem is fogyasztóvédelmi kérdés – hangsúlyozza Bognár Alexandra.

Nem kell indokolni az árváltozást

Amikor egy vállalkozás megemeli, vagy csökkenti az árait, nem köteles megindokolni annak miértjét. Ez alól csak a versenyjog képez kivételt, amely egyrészt kifejezetten tiltja, hogy az árakat a piaci szereplők egymással egyeztessék és azokat nem a piaci körülményekhez és a felmerült költségekhez viszonyítsák, másrészt pedig a piacon erőfölényben lévő vállalkozásoknak írja elő, hogy az áraikat nem alkalmazhatják visszaélésszerűen.

A versenyhatósággal szemben tehát előfordulhat, hogy egy vállalkozásnak meg kell indokolnia az árképzését, és az árakat meghatározó tényezők kifejezetten szerteágazóak lehetnek: infláció, adóterhek változása, beszerzési árak, nyersanyagkészlet, személyi állomány, kereslet, piaci verseny. Vagyis versenyjogilag a költségek és adóterhek kifejezetten elfogadott tényezők – mutatott rá a jogi szakértő.

A légitársaságok számos szempontot figyelembe vesznek a repülőjegyárak alakításakor

Fotó: 123rf.com

Lássuk, mi a különbség fogyasztóvédelmi szempontból azok között, akik 2022. július 1-e után utaznának, de még nem vásároltak repülőjegyet, illetve azok között, akik e dátum utáni utazásra már korábban megvették a jegyüket.

Akik még nem vettek repülőjegyet

Az árak közlésekor a társaságoknak meg kell felelniük bizonyos jogszabályi előírásoknak: így annak, hogy az árakat oly módon kell feltüntetni, hogy azt az összeget mutassa, amelyet a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetnie a fizetőeszköz (pl. forint) feltüntetésével, mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan.

Ez a légitársaságok esetében azt jelenti, hogy amikor az utas repülőjegyet vásárol, úgy pontosan azt az összeget kell látnia, amelyet ténylegesen megfizet. Amíg tehát az utas pontosan látja és tudja, hogy mennyit fizet a repülőjegyért – bármennyibe is kerüljön – addig ez jogi szempontból rendben van, annál is inkább, mert mindezen információk birtokában dönthet úgy is, hogy mégsem vásárolja meg. Ugyanezen logikát követve, voltaképpen teljesen mindegy, hogy a tapasztalt áremelkedést az üzemanyagárak emelkedése, a koronavírus világjárvány, az extraprofitadó vagy bármi más eredményezi, ez mindaddig, amíg az utas világosan és egyértelműen látja a vásárláskor az árakat, azaz ezzel tud kalkulálni, nem fogyasztóvédelmi kérdés – magyarázza Bognár Alexandra.

Akik június 4-e előtt vásároltak jegyet

Mint ismert, az extraprofitadó a július 1-től induló repülések esetében fizetendő. Ugyanide tartozik, hogy a július 1-től alkalmazandó extraprofitadóról szóló kormányrendelet június 4-én jelent meg. Azaz, ha a légitársaságok szemfülesek voltak, akkor már aznap árat emeltek, vagy nem sokkal később, és ahogy azt már tisztáztuk, ez nem jogsértő, mivel aki ezután veszi meg a repülőjegyét, világosan látja, hogy mennyibe kerül az utazása. De mi a helyzet a június 4-e előtt megváltott jegyekkel, amelyek július 1-e utáni utazásra szólnak?

Ezt a kérdés azért nehéz megválaszolni, mert az adót mindenképpen meg kell fizetni annak ellenére, hogy ezzel a légitársaság nem kalkulálhatott ezeknél a jegyeknél. Ezért a június 4-e előtti áraikban ez nem is jelenhetett meg. A már említett EK-rendelet ebben annyi eligazítást ad, hogy a légitársaság a repülőjegyek árának feltüntetésekor a tarifadíjon túl köteles az ár közzétételének idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi adót, díjat, felárat és illetéket közölni. Miután az extraprofitadó június 4-e előtt nem volt előrelátható a légitársaság számára, így az extraprofitadó előzetes közlésének elmulasztása nem tekinthető jogsértőnek – magyarázza Bognár Alexandra.

Mikor tisztességtelen az áremelés?

A légitársaságok, más hasonló nagyobb cégekhez hasonlóan, rendelkeznek Általános Szerződési Feltételekkel (ÁSZF), és azok rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire, továbbá arra, hogy ez milyen feltételek mentén alkalmazható. Az EU-s, továbbá a magyar jogszabályok az ÁSZF-ekben megjelenő egyoldalú szerződésmódosítás – jelen esetben konkrétan az egyoldalú áremelés – kapcsán annyit rögzítenek, hogy ez akkor tekinthető tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára ezzel párhuzamosan nem kínálja fel a felmondás vagy az elállás lehetőségét. Vagyis, ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor jogi szempontból ez jogszerűnek tűnik – állítja a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédje.