Az ember tragédiája ihlette vándorkiállítás nyílt a dégi Festetics-kastélyban
Korábban történt
Idén ünnepeljük Madách Imre születésének 200. évfordulóját, melynek tiszteletére az Országgyűlés a 2023-as évet Madách-emlékévvé nyilvánította. Ennek apropóján az Országút folyóirat 6 hazai kortárs képzőművészt kért fel, hogy saját látásmódjuk szerint ábrázolják Az ember tragédiája egy-egy színét.
Az elkészült művészi alkotások „Rajzoltunk egy költeményt” címmel, négyállomásosra tervezett vándorkiállításra indulnak a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztő Nonprofit Kft. vidéki helyszínein, melynek első helyszíne a dégi Festetics-kastély.A kiállítás november 28-ig látogatható Dégen, majd ezt követően a keszthelyi Helikon kastélymúzeumba költözik év végéig. 2024-ben a Nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, majd februárban a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban lesz megtekinthető a vándortárlat.
 |
|
A kiállítás először Dégen látható, majd Keszthelyre, Nádasdladányra és Szabadkígyósra költözik |
|
Fotó: NÖF |
A felkért és az alkotói folyamatban szerepet vállalt művészek Baksai József, Csurka Eszter, Mayer Éva, Milorad Krstić, Orosz István és Szurcsik József. A rendhagyó projekt arra vállalkozott, hogy sokféleségünket kiemelve a hat különböző látásmódot egy elválaszthatatlan egységbe rendezze, így a megszületett 15 alkotásból álló sorozat a magyar művészettörténet részévé vált.
Farsang Csaba, a NÖF Nkft. ügyvezető-helyettese a keddi dégi megnyitón elmondta: „A most induló vándorkiállítással egy újabb lépést tettünk afelé, hogy műemlékhelyszíneink üzemeltetése közép- és hosszú távon minél fenntarthatóbbá váljon, és egész évben változatos programkínálatunkkal minőségi időtöltést kínáljunk látogatóközönségünknek.”
 |
|
A kiállítás november 28-ig látogatható a dégi Festetics-kastélyban |
|
Fotó: NÖF |
Az ünnepi eseményen részt vett és beszédet mondott Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője is, aki kiemelte: „Az ember tragédiája illusztrálása mindig is nagy kihívás elé állította a képzőművészeket, az idők során az általuk megteremtett képi világ a műdíszleteinek történetével is érintkezésbe került. Ugyanakkor a döntés mindig a művész kezében volt: vagy a lehető leghűségesebben értelmezték a dráma gondolatait, de választhatták azt az utat is, hogy Madách hatására önálló képi világot valósítsanak meg. A most megnyíló kiállítás világosan bemutatja, hogy a hat kortárs képzőművész hogyan viszonyul az irodalomtörténet egyik remekművéhez.”
 |
|
Hat kortárs művészt kértek fel, hogy ábrázolják Madách művének színeit saját stílusukban |
|
Fotó: turizmus.com |
Ahogy Sturcz János művészettörénet akadémikus is jelezte elemzésében, a sorozatban a művészek különböző látásmódja, választott médiumai, stílusa szerint egyaránt megtalálható a festőiség és a rajzosság, a néző egy egészen különleges utat járhat be a 15 szín történetét követve mind térben, mind időben, de különböző festői és grafikai stílusokat is követve. A képeken pedig az expresszivitástól a karikatúrán és a szürrealizmuson át a graffiti, a sci-fi, a konceptualitás és a filmes hatások is megjelennek.
Szabadkőművesek a dégi kastély falai között
A kiállítás megnyitója után lehetőség nyílt a tavaly novemberben átadott, Pollack Mihály által tervezett dégi kastélyt is bejárni, amely hazánkban egyedülálló módon szabadkőműves tematikájú tárlattal várja az érdeklődőket.
A kastély földszinti tárlatán a egykori tulajdonosok mindennapi életét, érdeklődési körét ismerhetik meg a látogatók. A tárlaton nyomon követhetjük a családtagok történelmi szerepvállalását, kiegészítve kastély- és birtoktörténeti szemelvényekkel. A botanikai szalon ízelítőt ad a korabeli természettudományos ismeretekből.
A látogatók interaktív, négy évszakos terepasztal segítségével ismerhetik meg az angolkert történetét, mely a régió legnagyobbja, valamint bepillanthatnak Kossuth Lajos eredeti herbáriumszekrényének fiókjaiba is.
A kastély több szálon köthető a szabadkőművességhez is: az alagsor titkos levéltár emlékét őrzi, az angolpark pedig az általuk használt szimbolika ékes példája. Az építtető, Festetics Antal ugyanis a rend tagja volt.
