Rákóczi fejedelem, haravara és az idabukóci szellem

Kelet-Szlovákia egyik legfontosabb és egyre népszerűbb attrakciója a magyarok számára a két évvel ezelőtt átadott, felújított Rákóczi-kastély Borsiban. A Sátoraljaújhelytől csupán néhány kilométerre, a határ túloldalán fekvő Borsi várkastély 8,7 millió eurós támogatásból újult meg és telt meg élettel. Túl azon, hogy kiváló interaktív múzeumot alakítottak ki a Bodrog folyó partján álló épületben, szálloda, ajándékbolt és étterem is működik az ódon falak között.

A II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató kiállítás, amelynek koncepciótervét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata készítette, nem mindennapi élményt kínál. A tárlat bemutatja a kastély történetét, továbbá egy 17. századi birtok működésének lényegét, ugyanakkor kitekintést ad a korabeli Európára és ismerteti a Rákócziak családfáját.

A fejedelem és emlékezete - Kuruc pecsenye és Rákóczi-túrós

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A kiállítás termeiben megismerjük Rákóczi ifjú- és felnőttkorát, látjuk szökését a bécsújhelyi börtönből. A tárlat ismerteti a szabadságharc okait, vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, bepillantást enged rodostói napjaiba. A bemutató Rákóczi emlékezetével zárul: áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem emlékét a művészetben és a mindennapi életben. Mindezeket látványos vizuális elemek kíséretében, élményszerűen mutatja be a tárlat. Aki igazán érdeklődik a történelem iránt, az akár egy teljes napot is gond nélkül eltölthet a kiállításon. Mint a helyiektől megtudtuk, itt még a legelevenebb iskolás gyerek is le tudja magát foglalni valamivel.

A műemlék helyreállítása igazi sikertörténet: tavaly tavaszi újranyitása után 2022-ben 24 ezer látogatót fogadott a kastély, az idén ugyanakkor már az év első két hónapjában volt 15 ezer vendégük.

A kreatív elemekben bővelkedő kiállításon még bújócskázni is lehet

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Érdekes a nemzetiségek közötti megoszlás, míg a múzeumban 75% a magyar vendégek aránya, addig a szállodában a szlovákok vannak többségben. Érdemes megszállni a háromcsillagos Brigadéros Szállodában, ugyanis a tárlatlátogatáson túl vizitúrára vagy kerékpáros kirándulásra is indulhatunk a kastélyból.

Szállás a lombok között

Különleges szálláshelyből több is akad a környéken. Utunk Borsiból egy ilyen helyre, a kisbári (Malá Bara) kempingbe vezetett. Itt, a szintén a történelmi tokaji borvidékhez tartozó kistelepülés határában egy többszáz éves kúria korábban teljesen elhanyagolt parkjában alakítottak ki két évvel ezelőtt egy kempinget, amelyet folyamatosan bővítenek és fejlesztenek tulajdonosai.

Mint megtudtuk, a kőházat a vidéken a szőlőtermesztést meghonosító első olasz telepesek építették a XVI. században, ebben működik ma a kemping recepciója. A tulajdonosok szó szerint nagy fába vágták a fejszéjüket, ugyanis egy 650 ezer eurós fejlesztés során 6 lombházat építenek a park fái közé. A különleges, óriási vaslábakon álló házak minden kényelemmel felszereltek lesznek, hőszigetelésük révén télen-nyáron bérelhetők. A tervek szerint egy ilyen 4 ágyas házat 150 euróért lehet kivenni. Épül a lombok között egy wellnessház is, így a lombok ölelésében lehet akár szaunázni is. A projekt várhatóan nyár végére készül el.

Luxus a lombok között

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Díjnyertes borok a tufába vájt pincében

Ne felejtsük el, hogy errefelé még mindig a történelmi Tokaji borvidéken járunk, így egy itteni kirándulás nem érhet véget borkóstoló nélkül! Csapatunk Nagytoronyán az Ostrozovic borászat nedűivel került szorosabb ismeretségbe. Ez a szlovák oldalon a tokaji borvidék leghosszabb múltra visszatekintő pincészete, ahol 1990 óta készülnek minőségi borok.

Tufába vájt pincében érnek a borok

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Bár mindenben követik a tokaji borkészítés évszázados hagyományait, furmintot, hárslevelűt és sárgamuskotályt reduktív technológiával is előállítanak.

Igazi különlegesség a hatalmas borpincéjük, amelyet több méter mélyen a felszín alatt, vulkáni tufából vájtak ki. A kőzet adottságait kihasználva nem volt szükségük oszlopok és gerendák beépítésére.

A pince mélyében kiváló száraz borok mellett többféle aszút és jégbort is kóstolhatunk. A szomszédban szálláshelyet is kialakítottak. A jellegzetes helyi parasztházra emlékeztető épületben található apartmanok minden kényelemmel felszereltek, az udvaron medencében hűsölhetünk, azok pedig ne csodálkozzunk, ha a reggeli mellé egy pohár hideg gyöngyözőbort is kapunk!

Ha itt járunk, ne hagyjuk ki a szomszéd falu, Kistoronya határában álló, jellegzetes formájú kilátót! A hordóra emlékeztető fa- és fémépítmény tetejéről nemcsak a környék példásan művelt szőlőültetvényeiben gyönyörködhetünk, de ellátunk egészen Sátoraljaújhelyig, sőt azon túl a Zemplén, illetve a másik irányban a Vihorlát hegyeit is láthatjuk.

A hordó formájú kilátótorony

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Kanalasgémek és társaik

Utunkat ezután a tokaji borvidéket elhagyva az ukrán határ felé folytattuk. Ungszennán (Senné) az Artland projekttel ismerkedtünk meg, melynek lényege, hogy kortárs műalkotásokat helyeztek el a természetben, jelen esetben egy tanösvényen.

Nem akármilyen tanösvényről van szó, ugyanis Ungszennán található Szlovákia legnagyobb halastórendszere, emiatt pedig ez a vidék a madármegfigyelők paradicsoma.

Bár különösen a tavaszi és őszi madárvonulás idején érdemes ide eljönni, amikor akár 150 különböző madárfaj egyedei kaphatók lencsevégre, nyár elején is volt alkalmunk megfigyelni récéket, ludakat, kócsagokat, sőt még kanalasgémeket is láttunk a távolban. Akit komolyabban érdekel a téma, akár szakértő ornitológus vezetését is kérheti.

Az Artland projekt keretében kihelyezett egy műalkotás: régen a csapdával elfogott madarak piacra szállítására szolgáltak az efféle kosarak

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A 10 kilométer hosszú tanösvény mentén kilátókat és olyan fotópontot is kialakítottak, ahonnan a madarak megzavarása nélkül gyönyörködhetünk bennük. Jelentős részben uniós forrásból jelenleg is folynak fejlesztések a területen, a tanösvény bejáratánál található, korábban lepusztult kastélyt újítják fel éppen, mellette kempinget alakítanak ki, de a közelben lesz majd egy látogatóközpont is.

Élet a mocsárban

A közeli Abarában (Oborin) szintén természetközeli élmények várnak ránk. A Laborc folyó mocsaras árterében kialakított tanösvényen mindenképp érdemes végigsétálni.

Ez az pallósor a mocsár különleges világába

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Teljesen érintetlen környezetben, hatalmasra nőtt, százéves tölgyek, égerek, nyárfák és fűzek között kanyarog a pallósor, ahonnan egymás után készítjük a fantasztikus felvételeket a burjánzó növényzetről és a feltűnő madarakról, békákról, szitakötőkről. A kidőlt fákat itt nem bántják, félig a vízbe süllyedve enyésznek el. Az út végén egy kilátót is találunk. A tanösvényre csupán két euró a belépő, de általában azt is csak hétvégén szedik.

Gejzír időkapcsolóval

Kelet-szlovákiai élményeink sorában ezután egy gejzír következett. Nem, nem elírásról van szó, a Kassa közelében fekvő Herl'any (Ránkfüred) településen tényleg működik egy gejzír.

Az tény, hogy a ritka természeti jelenség nem vett tudomást a csoport érkezéséről, ezért a látványos kitörését éppen nem láthattuk, de kis szervezéssel bárki megtekintheti.

Ebből a forrásból tör elő 32-36 óránként a gejzír Ránkfüreden

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Az itteni jódos, savas, szénsavas gyógyvizet már a XVII. század óta ismerik, ugyanakkor a gejzír csak 1875-ben jött létre, amikor Zsigmondy Vilmos geológus gyógyvíz után kutatva 404 méteres mélységben eltalált egy forrást. Az első időben még folyamatosan lövellő kútból manapság már csak 32-36 óránként tör elő a víz a föld mélyéből, így bárki kiszámíthatja, hogy mikor várható a következő kitörése.

A gejzír működése egy-egy alkalommal félóráig tart, a víz érdekes módon nem meleg, hanem kezdetben csupán 10 fokos, ami fokozatosan melegszik fel 18 fokosra. A hangulatos fürdőhely hatalmas parkjában szintén több műalkotást, köztük egy napórát helyeztek el az Artland projekt keretében.

Fókuszban a gyerekek

Utunk során két olyan turisztikai programmal is megismerkedtünk, amely a gyerekes családokat célozza meg. A Haravara Kassa régió programja, melynek fő célja az, hogy kisgyermekes családok számára kínáljon megfelelő kirándulási lehetőségeket Kassa megyében. A Haravara birodalom Kassa megyét jelképezi, melyet a 3 kabalafigura (Max, Maja és Kaskó) segítségével ismerhetik meg a gyerekek. A programon belül weboldal is működik, ahol az egyes turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó mesék, játékok találhatók. A program keretében a régió TDM-szervezete családi, illetve iskolai kirándulásokat is szervez. A gyerekeknek egy speciális, a magyarországi Kajla-programhoz hasonló útlevél is segít a megyében található attrakciók felfedezésében – pecséteket gyűjthetnek az egyes látványosságoknál. Bizonyos számú pecsét összegyűjtése után meglepetést kapnak a gyerekek, akik számos rendezvényen találkozhatnak a 3 kabalafigurával. A Haravara szó boldog gyermeki kacajt jelent – tájékoztatott Veronika Mohnanska, a régió turisztikai szervezetének projektmenedzsere.

A kassai festő, aki egyszerre volt cseh, osztrák, szlovák és magyar

Utunk a régió központjában, Kelet-Szlovákia legnagyobb városában, Kassán ért véget. A hatalmas parkokkal és történelmi épületek sorával büszkélkedő város központja olyan volt ottjártunkkor, mint valami mediterrán üdülőhely: a kávézók teraszain alig akadt szabad hely, a főutca zsongott a beszélgető, sörözgető helyiektől és turistáktól. Már csak emiatt a hangulat miatt is érdemes ellátogatni ide ezen a nyáron.

Buki, az idabukóci szellem

Kassa utcáin járva egy másik kabalafigurával, Bukival is találkozhatunk. A város turisztikai szervezete által kiötlött figura egy óriási nőtt kék amőbának látszik első látásra, pedig ő nem más, mint az idabukóci szellem, vagyis Buki. A Kassától 20 kilométerre fekvő Aranyida egykor arany- és ezüstbányáiról volt híres, Buki is az egyik ottani tárnából bújt elő. A település korábban síközpontként, manapság kirándulóhelyként nevezetes. A főutcán fekvő kassai városi turisztikai információs irodában már magyar nyelvű Buki útlevél és a város felfedezését segítő információs füzet is beszerezhető a különböző ajándéktárgyak mellett.

Kassa látnivalói ugyanakkor akár több cikket is megérnének, most csak egy fontos időszaki kiállításra hívjuk fel a figyelmet. A Kelet-szlovákiai Galériában (Východoslovenská Galéria) - amely alapvetően a kelet-szlovákiai képzőművészet alkotásait mutatja be, és ahol jelenleg több mint 6400 műalkotás látható - szeptemberig tekinthető meg Halász-Hradil Elemér festőművész nagyszabású életmű-kiállítása.

A festő az akadémizmustól indult, majd rövid kitérőt tett a szecesszió irányába, végül a plein-air tájképfestészetben teljesedett ki művészete

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Az alkotó Miskolcon született, cseh apa és osztrák anya gyermekeként, nevét később magyarosította. Katonaként került Kassára, majd ott telepedett el. Rendkívül termékeny alkotó volt, aki megörökítette a kor fontos személyiségeit és történelmi eseményeit, ugyanakkor a tájképfestészet terén is maradandót alkotott. A tárlaton bemutatott alkotásokat – köztük rengeteg magángyűjteményben megbúvó festményt- így együtt még nem láthatta korábban a közönség.