Ganczer Gábor: Egy kiállítás nem tömegrendezvény, hanem a gazdaság motorja

A rendezvények kényszerű elmaradása miatt a szervezők, vagy a szolgáltatók kerültek nagyobb bajba? A Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) tagjainak lehetett-e bármilyen bevétele az elmúlt három hónapban?

Egy szerteágazó szakma legkülönbözőbb tevékenységeket végző vállalkozásai kerültek nagyon nagy bajba, egyik napról a másikra: a rendezvények helyszíngazdáin és a tényleges szervezést végző cégeken felül tervező és építő vállalkozások, digitális, audiovizuális és cateringbeszállítók, biztonsági és hostess-szolgáltatók s még hosszan folytathatnám a sort. Ráadásul, a kiállítások és konferenciák egyik főszezonja a tavasz, ami, úgy ahogy van, elszállt.

Ritka az olyan, pozitív példa, mint amikor egy kiállításokat kivitelező cég át tudott állni belsőépítész megbízásokra, vagy egy cateringvállalkozás beszállt az étel házhoz szállításba. De a legtöbb cég, így a Hungexpo is, teljesen leállt.

Több utazási iroda végleg bezárt, nagy szállodavállalatok pedig csoportos létszámleépítésre kényszerültek. Volt-e hasonló fejlemény a rendezvényszervezői ágazatban?

Sajnos igen, főleg a kisebb, kevesebb tartalékkal rendelkező vállalkozások kényszerültek létszámleépítésre. Kevés olyan tőkeerős vállalkozás van, ahol az év végéig tudják biztosítani valamennyi munkavállaló munkahelyét, akár csökkentett munkabérrel.

Ganczer Gábor: Ha áruházakba, shopping centerekbe mehetnek ezrével a vásárlók, akkor miért ne mehetnének szakkiállításokra is?

Fotó: turizmus.com / Dombóvári Judit

A gazdaság különböző területeinek képviselői közül néhányan olyan kijelentéseket is tettek, hogy a válság váratlan, pozitív hatásaként alkalmuk volt átgondolni a stratégiájukat, döntéseket hozni profiltisztításról, újrafogalmazni célkitűzéseiket. A MaReSz égisze alatt tömörülők ilyesmit nem tudnak felmutatni?

Olyan nagy a baj, hogy legfeljebb azon lehetett gondolkodni, mihez kezdjenek, ha elhúzódik a válság, vagy ősszel jön egy második, hasonló járványhullám. A Hungexpónál például több munkacsoport dolgozik azon, hogy a megváltozott helyzetre hogyan lehet reagálni, milyen fejlesztési, vagy profilbővítési lehetőségek vannak.

Egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy néhány, tavasszal elmaradt kiállítást át tudtak ütemezni őszre. Ezek szerint, jó esetben pótolni lehet majd a kiesések egy részét?

Minden, tavasszal elmaradt kiállítást át tudtunk ütemezni őszre, például a Construmát, vagy az Auto Motor Tuning Show-t, de ez csak vészmentés, hiszen a tavaszi napok már elszálltak, az átütemezett kiállítások pedig olyan időszakokra kerültek, amelyeket így már nem is tudunk értékesíteni. Azok a tavaszi hónapok, amelyek alatt üresen állt a rendezvényközpont, mindenképpen veszteséget jelentenek, nekünk is és a beszállítóinknak is.

Milyen hatása volt a „Stay fair” kampánynak?

A rendezvényszervező ágazat szereplői kölcsönösen egymásra vannak utalva. A „Stay fair” kampány egy fontos állásfoglalás, illetve ajánlás volt a MaReSz részéről. Nagyon sokakhoz eljutott, egy fontos problémára irányította a figyelmet, s csak remélni tudjuk, hogy azonosulnak is vele.

Ha lassan is, de újraindul a turizmus, s immár lehetőség van esküvőkön, vagy sportrendezvényeken részt venni. A könnyítések jelentenek-e akármilyen kis lélegzetvételt a rendezvényszervezőknek is?

Sajnos még nem, és nem is nagyon értjük, hogy miért ne lehetne tartani például egy 200 fős konferenciát, ahol fegyelmezett, s minden értelemben józan emberek jól kontrollálható módon vannak együtt, miközben egy esküvő alkalmával énekelve, táncolva, akár szalonspiccesen egymást ölelgetve ünnepel a rokonság.

A válság berobbanásakor a kormány elsők között nevezte meg a turisztikai ágazatot a segítségre szorulók között. A különböző kormányzati döntések – a „kurzarbeit” bevezetésétől a hiteltörlesztési moratóriumon át a kedvezményes fejlesztési források biztosításáig – jelentett-e érezhető segítséget a rendezvényszervezőknek és -szolgáltatóknak?

A járulékfizetés könnyítése a szervezőknek jelentett komoly segítséget, s valamennyi vállalkozás örülhetett a kurzarbeit lehetőségének.

A baj inkább az, hogy a rendeletek TEÁOR-számmal határozták meg a kedvezményezettek körét, s ezért a MaReSz égisze alatt tömörülő vállalkozásoknak egyharmada nem tudta igénybe venni a könnyítéseket. Nem véletlenül fogalmaztuk meg, még április elején azt a javaslatunkat, hogy azok a beszállítók is részesüljenek a járulékfizetési kedvezményből, amelyek bevételének több mint 50%-a származik a 8230-as TEÁOR-számon rendezvényszervezést végző cégeknek nyújtott alvállalkozásból. Azt gondolom, hogy sok cég életében még most jön a neheze, mert a gazdasági veszélyhelyzet tovább tart majd a járványügyinél.

Javaslatunk szerint fontos lenne 2021 februárjáig nyújtani a kibővített járulékkedvezményeket.De a jövőre nézve is vannak javaslataink. Ugyanis, hiába múlik el a veszélyhelyzet, a gazdaság, s azon belül a kiállítások és konferenciák sora nagyon nehezen indul majd újra. Sokkal lassabb lábra állást jósolunk, mint amilyet a 2008-as gazdasági válság idején láttunk.

Beszélgetésünk pillanatában még nem tudhatjuk, hogy milyen ütemben szabadítják fel a szakmai rendezvényekre vonatkozó korlátozásokat, de fontosnak tartjuk megfogalmazni, hogy egy kiállítás az nem tömegrendezvény, ha áruházakba, shopping centerekbe mehetnek ezrével a vásárlók, akkor miért ne mehetnének például szakkiállításokra is? Utóbbiakon még kontrollálni is tudjuk a mozgásukat. Ennek jegyében hoztuk létre COVID-19 kézikönyvünket, amelyben megfogalmazzuk ajánlásainkat a kiállítások, konferenciák, üzleti rendezvények biztonságos megrendezésére.

Ráadásul a kiállítás, mint műfaj, a gazdaság egyik motorja. Elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak létfontosságú értékesítési lehetőség a szakkiállításokon való részvétel. Az anyagilag kivérzett vállalkozásoknak azonban nem lesz forrása kiállítási részvételekért fizetni.

Megfogalmaztuk a kkv-szektorra vonatkozó kiállításipari mentőcsomag-javaslatunkat, amelyet el is juttattunk a kormányzat illetékeseihez.

Többek között arra kérjük a kormányt, hozzon létre egy, 4 milliárd forintos alapot, amelyből kkv-k kiállítási részvételét támogatnák, úgy, hogy a kis cégeknek csak a költségek 25%-át kelljen fizetni.

Egy másik javaslatunk szerint a külföldön jól bevált „hosted buyer” programmal, tehát külföldi vásárlók magyarországi kiállításokra való meghívásával kellene segíteni az exporttevékenységet.

A nemzetközi konferenciákat évekkel ezelőtt kezdték temetni, de a személyes találkozások fontossága és az üzletemberek utazási vágya életben tartotta ezeket

Fotó: 123rf.com

Leginkább a budapesti szállodák fogalmazzák meg újraindulásuk egyik legfontosabb feltételeként a nagy, elsősorban nemzetközi rendezvények újbóli megtartását a fővárosban. Ezeknek mikorra ad esélyt? S milyen szerepe lehet a lehető legtöbb ilyen esemény megszerzésében a most életre hívott Budapest Convention Bureau-nak?

Legkorábban 2021 tavaszára reméljük a nagy, nemzetközi rendezvények újbóli megjelenését. Úgy, ahogyan például annak is örülnünk kell, hogy egyéves csúszással ugyan, de jövőre megvalósulhat az Euchharisztikus Világkongresszus.

A Budapest Convention Bureau-nak pedig nagyon fontos szerepe lehet. Személy szerint magam is sok időt és energiát fektetek abba, hogy a lehető leghatékonyabban működő szervezet jöjjön létre a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány égisze alatt, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával.

A nagy létszámú, nemzetközi konferenciákat évekkel ezelőtt kezdték temetni, a digitális lehetőségek, például az akár több ezres hallgatóságot kezelni képes online meetingek megjelenésével. De a személyes találkozások fontossága, no meg az üzletemberek utazási vágya életben tartotta a nagyrendezvényeket. Az elmúlt három hónapban mindenkinek volt alkalma kényszerűségből online webináriumokon és konferenciákon részt venni. Erősödött vagy gyengült a nemzetközi nagyrendezvények pozíciója?

Nyilvánvalóvá vált, hogy több száz, vagy több ezer fős konferenciákat csak személyes részvétellel lehet hatékonyan szervezni. A színtisztán online kiállítások szerintem nem életképesek, a kiállításszervező szakma inkább a hibrid rendezvények felé megy, mert a személyes jelenlétet az üzletkötésnél, kapcsolatépítésnél semmi nem tudja helyettesíteni.

Ugyanakkor a kisebb létszámú, elsősorban corporate meetingek kiválóan működtek. Vélhető, hogy a nemzetközi cégek a jövőben nem fogják a fél világon át reptetni munkatársaikat néhány órás vagy egy-két napos, cégen belüli találkozók kedvéért.